Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azonnal közölte a nyilvánossággal, hogy pedagógus álláshelyek kerülhetnek veszélybe a pénzügyminiszter bejelentésének következtében, amely szerint 2005-ben 40 milliárd forintot különítenek el a közszférában történő elbocsátások finanszírozására. Ez az összeg 2 millió forintos végkielégítésekkel számolva 20 ezer embert jelentene. Kerpen szerint a kérdésben semmilyen előzetes egyeztetés nem történt a társadalmi partnerekkel.



A szakszervezeti vezető ismertette a Pénzügyminisztérium által a nyár folyamán kiadott levelet, amely „nyíltan utal a pedagóguslétszám csökkentésére, illetve a pedagógusok kötelező óraszámának növelését kéri a polgármesterektől". A levél szerint „a fenntartó – így az önkormányzat – számára a korábbinál egyértelműbbé kellene tenni az intézményműködtetés szervezeti kritériumait, feltételeit, így a gyerekek nem kötelező tanórai és azon kívüli foglalkozási időkereteinek csökkentését, ami a foglalkoztatási igény mellett a tanulói terhek egyidejű enyhítését is jelenti".



Az MTI tudfósítója beszámolt róla, hogy a PDSZ szerint "a pénzügyminiszter hamisan, álságosan és cinikus módon azt állítja, hogy a közszférából történő elbocsátások a lakosság érdekeit szolgálják. Nem szolgálhatja a lakosság érdekét, ha a közszolgáltatások és azon belül a közoktatás minősége romlik" – hangsúlyozta az érdekvédő. A PDSZ vezetője hozzátette: aggódnak, hogy ismét a költségvetési törvényben módosulnak a közoktatási törvénnyel összefüggő passzusok. Illetve, hogy a szakszervezet az ágazati miniszterhez és a kormányfőhöz fordul az oktatás-nevelés ellehetetlenüléséhez, az esélyegyenlőség feltételeinek romlásához, és a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek romlását eredményező tervek megakadályozását célzó egyeztetések érdekében.



A Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége (Közszöv) hasonló húrokat pendített meg, mint a PDSZ. Szerintük ugyanis tarthatatlan, hogy a kormány a közfeladatok felmérése nélkül hoz döntést a közigazgatási létszámleépítésről. Szabó Lajos elnök és Gyergyák Ferenc főtitkár kijelentette: „tarthatatlan az a gyakorlat, hogy először (eldöntik), mennyi létszámot kell leépíteni, és utána kéne meghatározni, hogy milyen feladatokat kell ilyen létszámmal ellátni.” A szervezet szerint nem készült felmérés arról, hogy a közfeladatok ellátásához hány köztisztviselő munkájára van szükség. Azt is sérelmezte, hogy jövőre a létszámleépítésből kellene kigazdálkodni a bérfejlesztés fedezetét.



Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a jövő évi béremelés fedezetét is a meglévő előirányzatokból kell kigazdálkodni, így például szervezeti átrendezéssel vagy létszámcsökkentéssel. „Tessék megmondani, hogy egy 5-10 fős önkormányzati hivatalban hol lehet 6 százalékot leépíteni, hogy kigazdálkodják a bérfejlesztést", ráadásul ezeken a településeken egy-egy munkatárs egyszerre több ágazat feladatát is ellátja – tárta elő kétségeit a távirati iroda tudósításában a főtitkár. A szövetség elnöke szerint is mielőbb össze kellene vetni a közfeladatokat és a közigazgatási létszámot, mint mondta: „ennek elvi jelentősége lenne”.



Szabó Lajos attól tart, hogy egy újabb létszám-leépítési hullám a pályakezdő fiatal szakembereket fogja érinteni, mert számunkra kevesebb végkielégítést kell kifizetnie a munkavállalóknak. Magyarországon kevesebben dolgoznak a közigazgatásban, mint az európai uniós országok átlagában. A közszférában dolgozók aránya Magyarországon 21,6 százalék, az EU-ban ez az adat 24,2 százalék. Más források is igazolják Szabó adatait, aki azonban hallgatott arról, hogy Ausztriában 20,6 százalék ez az arány, a nemzeti össztermék alapján hozzánk közelebb eső országokban, így Írországban, Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban viszont nem éri el a húsz százalék alatt marad. (hvg.hu)