Másfél hónapja minden hétfőn tízezrek vonulnak fel főleg Kelet-Németországban, a Volkswagen konszern humánpolitikai menedzseréről, Peter Hartzról, a munkaerőpiaci reformok szellemi atyjáról elnevezett törvénycsomag egyes fejezetei ellen tiltakozva. A félelmeket leginkább a csomag negyedik része váltja ki, amelynek megvalósítása esetén a tartósan munka nélküliek a szociális segélyből élők szintjére süllyedhetnek le. A Schröder-kormány a szociális-jóléti államot építi át, más nyugati kormányokhoz hasonlóan, de időben lemaradva tőlük.



Németországban tartósan négymillió fölött van a munkanélküliek száma, a munkanélküliség szintje az egykori NDK területén átlagban kétszer olyan magas, mint a nyugati országrészben, helyenként 20 százalék körül mozog. Ebben a helyzetben foglalt Köhler államfő a Focus hírmagazinnak adott interjújában úgy állást, hogy az, aki az életszínvonalbeli különbségeket ki akarja egyenlíteni, meg akarja szilárdítani az állami szubvenciók rendszerét, elviselhetetlen adósságterhekkel sújtva a fiatalabb nemzedékeket.



A kijelentések elsősorban a keleti országrészben váltottak ki nemtetszést, főleg egyes, helyi választások előtt álló vezetők részéről. Brandenburgban és Szászországban vasárnap tartanak parlamenti választást, s az előrejelzések szerint a szélsőjobboldali pártok, illetve az egykori keletnémet állampárt alapjaira épülő, a szociáldemokratáktól (SPD) balra álló reformszocialisták (PDS) előretörése várható, főleg Brandenburgban.



Matthias Platzeck, Brandenburg szociáldemokrata kormányfője „nem szerencséseknek” nevezte Köhler kijelentéseit, illetve azok magyarázatait. Gregor Gysi, a PDS vezető politikusa Köhler téziseit „hamisaknak és fölöttébb szerencsétleneknek” minősítette. A kormány nem minősítette a kijelentéseket, szóvivője útján azonban azt hozta tudomásra, hogy az életviszonyok kiegyenlítése továbbra is „a politika mindenek fölé rendelt, nem feladható célja” marad. (MTI)