A kampány azért vált égetően szükségessé, mert a jóléti állam igen bőkezűen nyújtott áldásaihoz nagyon is hozzászokott svédek 40 százaléka immáron abban a hiszemben él, hogy a betegállományba vonuláshoz elegendő ok az, ha kimerültnek érzik magukat.



„Az lehet a baj, hogy néhány, a kelleténél talán nagylelkűbb jóléti intézkedés nyomán az emberek elveszítették a mértéket, és már nem tudják, hol húzódnak a lehetőségek határai – írta a Dagens Nyheter című lapban Anna Hedborg, a svéd társadalombiztosítási igazgatóság vezetője. Egy felmérés szerint a svédek 65 százaléka úgy véli, a munkahelyi stressz helyzetek feljogosítják őket a betegszabadságra, 41 százalékuk pedig arról is meg van győződve, hogy kijár nekik néhány nap betegállomány, ha valamiért összekaptak munkahelyi főnökükkel, vagy munkatársaikkal.



A megkérdezetteknek igen jelentős többsége – 71 százaléka – azt is szentül hiszi, hogy a családi problémák minden esetben, vagy legalábbis alkalmanként szintén jó okot szolgáltathatnak arra, hogy a társadalombiztosítás költségén távol maradjanak munkahelyüktől. Nem kevesen – a válaszadók 20 százaléka – pedig úgy gondolják, hogy a gyermekintézményekben tartott munkabeszüntetések idejére – tekintettel gyermek elhelyezési gondjaikra – szintén teljes joggal jár nekik a fizetett betegszabadság.



A bőkezű jóléti intézkedéseiről híres Svédországban az elmúlt két évben megkétszereződött a betegszabadságot igénybe vevők száma, a munkaképes lakosságnak csaknem egyötöde élt ezzel a lehetőséggel. A fizetett betegszabadság a költségvetés 15 százalékát emésztette fel. A lakosságnak tudatosítania kell magában, hogy a betegállomány akkor jár, ha valaki valóban beteg, semmilyen más eset nem jogosít fel annak igénybe vételére – írta a svéd társadalombiztosítás vezetője. (Panoráma)