A magyar kormány már elküldte Brüsszelbe a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet, ennek egyik melléklete a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek véleményét ismerteti.
A munkaügyi tárca internetes címén is olvasható akciótervben a munkavállalói érdekképviseletek a több álláslehetőséget jelentő rugalmasabb foglalkoztatási formákat csak a munkajogi garanciák erősítésével együtt támogatják. Egyebek között javasolják a felmondási tilalom bevezetését az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt évben a rendkívüli felmondás kivételével. Szükségesnek tartják, hogy a GYES-ről, GYED-ről, táppénzről visszatérők felmondási tilalmát 90 napra állítsák vissza.
Szorgalmazzák azt is, hogy a munkáltató vállaljon szerepet a leépített munkavállalók átképzésében. A munkaadói érdekképviseletek a munkajogi garanciák kiterjesztéséről csak azzal együtt hajlandók tárgyalni, ha számukra kiszámítható, stabil adó- és járulékrendszert biztosít a kormányzat, az adó- és járulékrendszer tendenciáit legalább 3-5 évre előre rögzítik.
A munkavállalói érdekképviseletek szerint több évre szóló bérmegállapodás csak stabil viszonyok esetén köthető. A béralku hiányában ugyanis nem tudják ellentételezni az inflációt. Szükséges viszont szerintük egy elvi jellegű felzárkózási megállapodás, amely ütemezné az EU-s átlagbérek elérését. Fontosnak tartják az ágazati bértarifa-rendszer kidolgozását is.
Egyes munkaadói érdekképviseletek szerint a hosszabb távra, biztonsággal kijelölhető gazdasági növekedés esetén elvileg nincs akadálya a több évre szóló országos bérmegállapodás megkötésének. Ehhez viszont a gazdasági növekedés garanciáin túl a stabil, kiszámítható adó- és járulékrendszert, az államháztartás egyéb alrendszereinek reformját igénylik.
A munkaadókat képviselő szervezetek másik része kizártnak tartja a több évre szóló bérmegállapodás megkötését, mivel szerintük az éves bérnövekedés mértékét a nemzetgazdaság növekedésének és a piaci viszonyoknak kell meghatározniuk. (MTI)
