Előzőleg több tudományos vizsgálat bizonyította a harag, a szexuális aktivitás és a lelki feszültségek infarktusnövelő hatását. Most azonban arra is fény derült, rövid távon milyen brutális pusztítást képes okozni az irodai határidők szorítása szívműködésünkben.
„Ez valószínűleg igen fontos felismerés a betegek és a svéd munkajog számára egyaránt” - hangsúlyozza Jette Möller, a stockholmi Karolinska Intézet kutatási vezetője, aki szerint „a munkaerőpiac szerveződésében bekövetkezett változások velejárója a megnövekedett stressz, s mindannyiunk érdeke ennek tisztán látása és az ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázat felmérése.” A legfontosabb változások a munkaterhelés növekedése, a harc a pozícióban maradásért és a feljebbjutásért zajló ádáz küzdelem.
A tanulmány során 1400 Stockholm környéki szívroham-túlélőt kérdeztek meg a 45 és 70 közötti korosztályból, a szívrohamukat megelőző körülményeikről. Kontrollcsoport gyanánt 1700-as mintán olyanokat kérdeztek meg, akik nem voltak szívroham áldozatai.
A megkérdezetteket munkájukról faggatták az utóbbi évek távlatában, valamint a szívrohamot közvetlenül megelőző időszak eseményeiről kérdezősködtek. A kérdések olyan dolgokra is kiterjedtek, vajon sok kritika érte-e őket munkájuk vagy munkavégzési kapacitásukat illetően; megfeddték-e őket, voltak-e nehezen betartható határidők, esetleg cseréltek-e állást vagy bekövetkezett-e jelentős változás az anyagi helyzetükben.
Az eredmények alapján a hirtelen megnövekvő stressz jóval nagyobb eséllyel vezet szívrohamhoz, mint a fokozatosan, évek alatt felgyülemlő. A szívrohamot átéltek 8 százaléka számolt be arról, hogy a jelentős munkahelyi megterhelést követő 24 órában következett be az infarktus.
Mindemellett a munkahelyi feszültségek hosszú távú hatása sem elhanyagolható: extra felelősségvállalás esetén – feltéve, hogy a megkérdezett negatívan vélekedik a plusz teherről – egy éven belül a nők esetében négyszeresére, a férfiak esetében hatszorosára emelkedik a szívroham esélye. A nőknél az anyagi gondok megjelenése megháromszorozza a szívroham esélyét.
Előzőleg kutatások arra mutattak rá, hogy a szívroham esélye hétfő reggel a legnagyobb. A mostani kutatás legnagyobb erélye, hogy bár továbbra sem egyértelmű, kinél mi váltja ki a gyilkos stresszt, de a rizikófaktorok felmérése segítheti az egyén védekezését a túlzott feszültséggel szemben.
Végső soron nem szabad elfelejteni, hogy a stressz igenis képes rövid távon egészségkárosításra, ami ellen a lazítás a legjobb ellenszérum.
