Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A hetente 50-60 informatikus adatával bővülő FizuFigyelő adatbázisának statisztikai elemzéséből kiderült, hogy az IT szakemberek fizetésében a legjelentősebb különbségek földrajzi, illetve képzettségbeli okokra vezethetők vissza.
Alig két hete indult, s jelenleg több mint 150 informatikai szakember fizetési-, illetve fizetést befolyásoló adatait tartalmazza a NetAcademia Oktatóközpont bérkalkulátora, melynek segítségével az informatikusok megtudhatják, hogy végzettségük, nyelvtudások, beosztásuk, életkoruk, munkában töltött éveik, megszerzett egyéb képesítéseik és a munkahelyük mérete alapján milyen fizetésre számíthatnak.
A FizuFigyelő szolgáltatást csak az veheti igénybe – s az érdeklődők egy része ennek biztosan nem fog örülni –, aki maga is kitölti a 14 kérdésből álló regisztrációs űrlapot. A FizuFigyelőben szereplő adatok pontosságát és valódiságát a kitöltők névtelensége, a folyamatosan növekedő elemszám – hetente mintegy 50-60 informatikai szakember adja meg saját magára vonatkozó adatait – illetve a tárolt információ félévenként történő frissítése szavatolja. Arról nem közöltek információt, hogy a frissítés közben a szándékosan magasabban megadott jövedelmeket (amelyek általános színvonalának emelésében a kitöltők érdekeltek) hogyan fogják kiszűrni.
A szolgáltatás létrehozói abban bíznak, hogy minél magasabb lesz a FizuFigyelőben tárolt elemszám, annál pontosabban rajzolja meg az informatikai munkaerőpiac bérvonalait. Sőt némi merészséggel azt állítják, hogy a 152 tétel rögzítése után (bejelentkezésünkkor ezt írta ki a szolgáltatás honlapja), hogy bár a minta egyelőre nem reprezentatív minden magyarországi informatikusra nézve, a fontosabb trendek már felvázolhatók.
Szintén e mintából vonták le a következőket: A kitöltők között a nők aránya mindössze 5 százalék, amely jól mutatja az informatikai szakma „férfidominanciáját”. Az informatikán belül legjobban az IT tanácsadók, illetve az informatikai vezetők keresnek, őket követik az informatikai rendszertervezők, a fejlesztők, a rendszergazdák, illetve a tesztelők. Az informatikusok 86 százaléka boldogul el legalább alapszinten egy nyelvvel, ami 93 százalékban az angol.
Ahogy más szakmák esetében, úgy az informatikusoknál is magasabbak a bérek Budapesten, mint vidéken. Míg a fővárosi informatikusok havi nettó – juttatásokkal kiegészített – átlagbére 240 ezer forint, addig vidéken átlagosan 165 ezer forintot visznek haza a szakemberek.
Hasonlóan markáns különbségek mutatkoznak meg a végzettség, illetve az informatikusok szaktudásának egyik fokmérőjéül szolgáló hivatalos – például Microsoft – minősítések tekintetében is. A felsőfokú végzettségű informatikusoknak (68 százalék), 242 ezer, míg a középfokú képesítésűeknek 170 ezer forint a havi nettó fizetésük, amelyben különböző juttatások is beletartoznak. Nem ilyen mértékű, de éves szinten akár 300 ezer forintnyi a különbség azok javára, akik egy informatikai tanfolyam sikeres zárásaként megszerzik egy cég hivatalos minősítését, amely naprakész, hiteles, magas szintű termék-, technológiai- és innovációs ismereteket és gyakorlatot feltételez.
