A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban kidolgozott előterjesztés szerint 2003-ban a munkanélkülieknek fizetett járadék átlaga már elérte a fizethető legmagasabb összeg 90 százalékát. Az átlagos keresetű dolgozók járadéka korábbi keresetük egyharmadát jelentette.

A korábbi átlagkeresettől függetlenül jelenleg a munkanélküliek nem kaphatnak többet az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékánál, amely 44460 forint. Azaz 68400 forint feletti kereset esetén is csak legfeljebb ilyen összegű járadékra jogosult a munkanélküli.

A tervezett változások szerint a 114000 forintos vagy az ennél magasabb korábbi átlagkeresetűek kapnák meg a plafont jelentő járadékot, amely a minimálbér 120 százaléka, azaz a jelenlegi minimálbérrel 68400 forint. Igaz ezt három hónapig vehetnék igénybe, majd egységesen csak ennek felét, a minimálbér 60 százalékát. Ez a jelenlegi minimálbérrel 34200 forint legfeljebb fél évig járna. Mindez arra ösztönöz, hogy a munkanélküli már az első három hónapban elhelyezkedjen. A nyugodt munkakeresésben a jelenleginél magasabb járadék is segítené.

A minisztériumi előterjesztés szerint a múlt évben több mint 320 ezren léptek be a járadékos rendszerbe. Az újonnan belépők száma több mint 100 ezer volt, a járadékrendszerbe visszalépők száma 220 ezer. Az újonnan belépők közül a budapestiek korábbi keresetének átlaga több mint 112000 forint volt. Az országos átlag valamivel több mint 86000 forint. A budapestieknél így a járadék átlaga alig volt több mint a korábbi kereset 34 százaléka, országos átlagban 44 százalékot jelentett. Ennek oka az alacsony plafon. Bár a járadék elvileg a korábbi kereset 65 százaléka, ez nem lehet több az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékánál.