A miniszter szerint három fő probléma jellemezte eddig a felnőttképzést, s ezen változtatni kell. Nem olyan szakembereket képeztek, akikre a legnagyobb szükség, a képzésben résztvevők végzettsége nem volt megfelelő szerkezetű és a képzések földrajzi szerkezet sem igazodott a munkaerőpiaci igényekhez.

További gondként említette, hogy korábban a képző intézetek diktáltak, így a központi költségvetésből lehívható pénzekhez a maguk igényei szerint juthattak hozzá. Hozzátette: ezen a gyakorlaton már változtattak azzal, hogy igyekeznek olyan területekre irányítani a támogatást, ezzel segítve a képzést, ahol tényleges szakember-, és szakképzettség hiány mutatkozik.

Csizmár Gábor szintén megoldandó problémaként említette, hogy a felnőttképzésben nem a leginkább arra rászorulók, azaz az aluliskolázottak vesznek ma részt, hanem az amúgy is magasabb iskolai végzettségűek. Ennek megváltoztatására, illetve az élethossziglani tanulás eszméjének elterjesztésére a tárca a jövőben nagy gondot kíván fordítani.