A svájci piac másfél éve nyílt meg a 15 régi EU-tagország munkavállalói előtt. A szigorú ellenőrzésnek köszönhetően azonban mindmáig nem harapózott el az illegális foglalkoztatás, illetve az ágazati bérmegállapodásokat megszegő fizetések gyakorlata. A svájci jobboldali pártok mégis ez utóbbira hivatkozva arra buzdították a választókat, hogy utasítsák el a kelet-európai munkavállalóknak a nyugatiakkal azonos mértékű elhelyezkedési lehetőségeket biztosító törvényjavaslatot. A többi párt, valamint a vállalkozók és a szakszervezetek a javaslat elfogadását szorgalmazzák – igaz, kivételekkel megtűzdelve. A szavazók közel 56 százalékos aránnyal végül is a könnyítések mellett döntöttek.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is üdvözölte a svájci népszavazásnak a sikerét. A voksolás az EU és Svájc között már korábban kötött megállapodás kiterjesztése volt a tíz új uniós tagállamra, köztük Magyarországra. Az egyezmény értelmében az alpesi állam fokozatosan megnyitja munkaerőpiacát az új tagok előtt (immár párhuzamosan a régi tagokkal), és a nyitás – az erre vonatkozó záradék alkalmazásától függően – legkésőbb 2014-re befejeződik.

Brüsszelben kiadott közleményében Barroso gratulált a svájci lakosságnak az eredményhez, és jelezte, hogy az lehetővé teszi az EU és Svájc között a személyek szabad áramlásának biztosításáról hat éve kötött megállapodás végrehajtását. Az elnök szerint a népszavazás annak is bizonyítéka, hogy az unió és – a tagállamai által körbevett, de azok közé nem tartozó – Svájc közösen tud munkálkodni az európai integráció elmélyítésén.

Az EU-svájci viszonyban komoly visszaeséshez vezethetett volna egy esetleges vasárnapi nem, ugyanis annak nyomán a 2000-ben jóváhagyott megállapodások mindegyikét fel kellett volna függeszteni.