"Pénztár manager, hentes manager és pék manager" - ezekkel a hangzatos elnevezésekkel keres munkatársakat újsághirdetésben az egyik hipermarketlánc új vidéki áruháza. Mindhárom állás megpályázásához melegen ajánlott a főiskolai vagy egyetemi diploma, holott "a pénztársor felügyeletét, a vevők várakozásmentes áthaladását, illetve a raktár rendezettségének ellenőrzését" majdnem biztosan el tudná látni egy középfokú végzettséggel rendelkező dolgozó is. Csakhogy az utóbbi egy-két évben hirtelen megszaporodtak a főiskolákról, egyetemekről kikerülő ifjú álláskeresők, így ők mind gyakrabban kényszerülnek a valójában érettségivel is betölthető munkakörökbe. Végzettségüknek megfelelő és ahhoz méltó módon fizetett állást ugyanis egyre nehezebben találnak.

HVG

Drámaian megugrott a pályakezdők munkanélkülisége az utóbbi egy-két évben: a 2004. decemberi 40 ezerrel szemben 2005 szeptemberében már több mint 50 ezren regisztráltatták magukat a munkaügyi központokban. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a július-szeptemberi időszakra vonatkozó adatai szerint pedig az egy évvel korábbi 16,6 százalékról 20,4 százalékra nőtt a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája. Az unió 15 régebbi tagországában ez az arány a legfrissebb, augusztusi adatok szerint átlagosan 16,9, míg a tavaly csatlakozott tíz országgal együtt 18,4 százalék volt. Részleteiben ugyanakkor csalóka a statisztika: bár a munkanélküliség a számok szerint változatlanul az alacsonyabb végzettségűek körében a legmagasabb, 30 százalék körüli (lásd ábránkat a 102. oldalon), a valóságban a diplomások elhelyezkedése vált nehezebbé.

"Megkezdődött a kiszorítósdi a munkaerőpiacon" - összegzi tapasztalatait a HVG-nek Tóth László, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Bár a felsőfokú végzettségűek még mindig az átlagnál könnyebben találnak munkát - a diplomások 82 százaléka a végzés után egy éven belül elhelyezkedik, míg a nyolc általánosnál megrekedt fiataloknak kevesebb mint 30 százaléka -, csakhogy a betöltött állás egyre gyakrabban múlja alul a végzettséget. Míg Nyugat-Európában nem feltétlenül diplomások ülnek például a multinacionális cégek telefonos ügyfélszolgálatain, Magyarországon az utóbbi tíz évben csaknem 10 ezer felsőfokú végzettségű pályakezdő helyezkedett el ilyen munkahelyeken. "Pályakezdés szempontjából degradálódott a felsőfokú végzettség" - véli László György, a callcenter-szolgáltatásokra specializálódott Sykes Közép-Európa Kft. regionális vezérigazgatója. Szaporodnak a diplomás titkárnők, recepciósok és az "office managerré" avanzsált irodavezetők is. A felsőfokú végzettségűek által kiszorított érettségizett pályakezdők pedig a náluk képzetlenebbek kenyerét veszik el, amikor például szociális ápolóként vagy anyagbeszerzőként helyezkednek el. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tanulmánya szerint a diplomások 1995-2004 között 47 ezer állást vettek el az érettségizettektől, azok pedig 125 ezer munkahelyet hódítottak el a náluk alacsonyabb végzettségűek elől.

Tíz év alatt megduplázódott az egyetemekre felvettek száma, így az utóbbi egy-két évben szakértők szerint a szükségesnél sokkal több pályakezdő diplomás zúdult a munkaerőpiacra. Ráadásul a megnövekedett számú végzős többsége bölcsész, közgazdász vagy kommunikáció szakos, miközben például logisztikai szakemberből vagy megfelelő nyelvtudású informatikusból egyre nagyobb a hiány. Köllő János, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa ugyanakkor arra számít, hogy a felsőoktatási keretszámok lassan alkalmazkodni fognak a diplomások iránti piaci kereslethez. Szerinte a túlkínálat miatt az utóbbi években mintegy 40 százalékponttal csökkent a diplomások bérelőnye az érettségizettekkel szemben. "Ha nem lett volna közalkalmazotti béremelés, még nagyobb volna a lemorzsolódás, mivel a pályakezdő diplomások 60 százaléka költségvetési intézményekben helyezkedik el" - véli Köllő. Némileg lassította a diplomás munka leértékelődésének a folyamatát, hogy a közszférában 2002-ben bevezették az úgynevezett diplomás minimálbért, amelynek összege 2005-ben 112 ezer forint - szemben az 57 ezer forintos mezei minimálbérrel. Hasonló lépésre készül a kormány a versenyszférában is, ám egyelőre nem sikerült elfogadtatnia a végzettségtől függő, háromszintű minimálbérről - a diplomások esetében nem több mint 77 ezer forintról - szóló javaslatát az érdekképviseletekkel (HVG, 2005. október 8.).

HVG

Töretlennek látszik a munkáltatók gyanakvása a pályakezdőkkel szemben. "A munkatapasztalat hiánya miatt még a különböző járulékkedvezményekkel együtt is költségesebb a pályakezdők alkalmazása, mint idősebb pályatársaiké, márpedig utóbbiak is valósággal nyüzsögnek a piacon" - véli Bujdosó Judit szociálpolitikus. A pályakezdők munkába állítását honoráló, ez év elején bevezetett kedvezménnyel - a Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodájának tapasztalatai szerint - eddig elenyésző számban éltek a munkáltatók, holott ha legalább kilenc hónapig foglalkoztatják a fiatalt, 50 százalék "bónuszt kapnak" az utánuk fizetendő társadalombiztosítási járulékból, feltéve, hogy az ezt követő három hónapban sem bocsátják el őt. "A munkáltatóknak túl távoli az az időpont, amikor a munkaerőbe fektetett pénzük megtérül" - ismerték el a rendszer gyengéjét a munkaügyi tárcánál. Ráadásul a kedvezménynek az is feltétele, hogy a pályakezdő előzőleg legalább három hónapon keresztül regisztrált munkanélküli legyen, márpedig - juttatás hiányában - nem minden fiatal jelentkezik be. "A vállalatok pedig nem feltétlenül fordulnak a munkaügyi központokhoz a pályakezdőknek szóló ajánlataikkal" - mutatott rá a kormányzati intézkedés további hátulütőjére Bucsai András, a Grafton Recruitment Kft. tanácsadója.

A rendszer fogyatékosságát hamar belátta a kormány is, és a százlépéses program keretében májusban bejelentette annak szerény mértékben továbbfejlesztett változatát, a Start programot (HVG, 2005. június 4.). Október eleje óta mintegy 5 ezer - a munkáltatót az első évben mindössze 15, a másodikban pedig 25 százalékos közteher fizetésére jogosító - Start-kártyát igényeltek a pályakezdők az adóhivataltól. Ám ebben a számban olyanok is szerepelnek, akik eddig az év elején bevezetett - s máig élő - kedvezmény színeiben futottak, s a Start hajszállal nagyobb kedvezményei miatt váltottak. Előbb-utóbb pedig alighanem erre tér át a korábbi engedményt igénybe vevő többi cég is. Más kérdés, hogy az elhelyezkedni óhajtók nem bizonyulnak túl tájékozottnak: a Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodája által meginterjúvolt pályakezdők közül csak minden tizedik hallott a Start-kártyáról.

G. TÓTH ILDA