A legnagyobb támogatási összeget, 56,5 milliárd forintot az egészségügyi, szociális és oktatási infrastruktúra fejlesztéséhez hagyták jóvá. Hasonlóan magas, 54,4 milliárd forintban részesülhetnek a felnőttképzési programok. Jelentős összeg, 40,6 milliárd forint szolgálhatja a munkaerőpiaci programokat. Alacsonyabb összeg, 21 milliárd forint segíti az esélyegyenlőség javítását. A legalacsonyabb jóváhagyott keretösszeg, 10 milliárd forint a technikai segítségnyújtás címszó alatt szerepel.

Nagy volt az érdeklődés például a cégek versenyképességének, az alkalmazottaik képzettségének javítását szolgáló program iránt. Tavaly 7 milliárd forintos kerettel írták ki először ezt a pályázatot, amit azóta már kétszer ki kellett egészíteni a nagy érdeklődés miatt, s más keretektől csoportosítottak át ide pénzt. Először 8,5 milliárdra, majd 11,5 milliárd forintra egészítették ki, de ez sem bizonyult elegendőnek. A pályázatokat folyamatosan adhatták be a vállalkozások, havonta általában 100 pályázat érkezett. Ez körülbelül 1200 pályázatot jelentett, s látszott, hogy a keret átcsoportosítással sem lesz elegendő.

Az irányító hatóság ezért az idén márciusban úgy döntött, hogy 30 napos átmeneti határidővel lezárja a pályázatot. Erről közleményt jelentettek meg. Ezt követően viszont a havonkénti 100 pályázat helyett – amire körülbelül számítottak – csaknem 800 érkezett egy hónap alatt.

A pályázattal olyan képzési programokat támogattak, amelyek fejlesztik a munkavállalók és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – alkalmazkodóképességét.

Pályázni lehetett egyrészt általános képzésben való részvétellel. Azokat a képzéseket lehetett ide sorolni, amelyek nem, vagy nem elsősorban az éppen végzett munkához adnak segítséget, hanem más vállalatoknál vagy munkaterületeken is hasznosíthatók, javítva a dolgozó foglalkoztathatóságát. A másik lehetőség a szakosított képzésben való részvétel. Ennek kritériuma, hogy a dolgozó jelenlegi, vagy a tervezett, későbbi munkáját segítse elő.