szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A teljesítményközpontú munkakultúra (TKMK) a fókusztémája idén a Legjobb Munkahely 2006 felmérésnek, amelynek eredménye a HVG október végi számában jelenik meg. A felmérést végző Hewitt Humán Tanácsadó cég ezúttal olyan, a cégvezetők és munkavállalók szempontjából egyaránt hangsúlyos kérdésekre keresi a választ, mint a munkahelyi motiváció vagy a teljesítmény növekedés és az ebből fakadó üzleti eredményesség.

Mi kell ahhoz, hogy munkavállalóknak fontos legyen a vállalat sikere? Vajon mi ér többet, a fizetés vagy az erkölcsi elismerés? Hogyan aknázható ki a munkavállalókban rejlő teljesítménypotenciál? Többek között ezekre a kérdésekre válaszoltak a felmérést végző cég munkatársai. Tompa Nagyezsda, a tanácsadó cég munkatársa elmondta, hogy a teljesítményközpontúság nemcsak a nagyvállalatoknak, valamint a kis- és közép vállalatoknak, hanem a munkavállalóknak is hasznos. Igazán jövedelmező azonban csak akkor lehet mindkét fél számára, ha a teljesítmény növekedéshez szervesen kapcsolódó motiváció — az elkötelezettség, a felelősségtudat, a hatékonyság és a fejlődőképesség — belülről fakad.

A teljesítményközpontú munkakultúra kidolgozott rövid- és hosszútávú tervek esetén is megkülönböztető versenyelőnyt biztosít a vállalatok számára, amely lojális ügyfeleket, stabil pénzügyi eredményeket hoz. A teljesítményközpontú munkakultúrának szerves része az alkalmazottak továbbképzése, a teljesítménymenedzsment, a tehetségmenedzsment, a kompenzáció, amely jutalmazás és elismerés formájában is testet ölthet, valamint a karrier menedzsment.

Tompa Nagyezsda a jól teljesítő munkaerőhöz vezető út három alappillérét említette. Ezek: a felelősség a kiváló eredményekért, a megkülönböztetés, amely az anyagi kompenzáció és az elismerés mellett annak tudata, hogy a jól teljesítők tisztában vannak azzal, hogy értékesek a vállalt számára, valamint annak lehetősége, hogy a munkavállaló készségeiben és munkakörében elérhető fejlődés megvalósulhasson. E három tényező a dolgozók elkötelezettségével és elégedettségével párosluva eredményes üzletmenetet indukál.

A TKMK faktor vizsgálatakor néhány érdekességre is fény derült – mondta Malzenicky Erzsébet. Az 55 év feletti dolgozók érzik leginkább motiváltnak munkahelyüket, míg a 25-34 év közöttiek alig több mint egyharmada vélekedik hasonlóan pozitívan. Azok közül, akik kevesebb, mint egy éve vannak egy adott vállalatnál, a dolgozóknak több mint a fele ösztönzőnek érzi a környezetet, amiben nap mint nap dolgozik, míg ez az arány a 3-5 éve a cégnél lévőknél alig haladja meg az egyharmadot.

A Legjobb Munkahelyek a tehetségek felkutatásával és megtartásával, az előrelépési és az önmegvalósítási lehetőség tudatosításával érik el sikereiket. A tehetségek mellett azonban a többi munkavállalóval is törődni kell. Azok számára is meg kell kell teremteni a fejlődés lehetőségét, akik átlagosan teljesítenek, mert így bekerülhetnek a csúcsteljesítők közé – tette hozzá Tompa Nagyezsda.

hvg.hu Karrier

Kié idén a legjobb munkahely?

Ismét sor kerül a Legjobb Munkahely felmérésre, amelybe Magyarországon kívül idén tíz másik közép-kelet-európai ország is bekapcsolódik. A Hewitt Associates tanácsadó cég és a HVG hetilap kérdőíves felmérésében arra keresi a választ, hogy a résztvevő országok kis- és középvállalatai, valamint nagyvállalatai közül a munkavállalók véleménye szerint melyik bizonyul a legjobbnak. A felmérés eredményét 2006 októberében teszik közzé a HVG-ben.

Újabb hatalmas leépítés jön a Microsoftnál, ami hatezer embert érint

Újabb hatalmas leépítés jön a Microsoftnál, ami hatezer embert érint

Oroszországban már börtönt osztogatnak a magyar tervezethez hasonló szuverenitásvédelmi törvény alapján

Oroszországban már börtönt osztogatnak a magyar tervezethez hasonló szuverenitásvédelmi törvény alapján

Az már jól mutatja, hogy baj van, amikor bűnözők átvehetik az uralmat egy 100 kilós robotkar fölött

Az már jól mutatja, hogy baj van, amikor bűnözők átvehetik az uralmat egy 100 kilós robotkar fölött

Szabó Tímea az EU-hoz fordul, mert a kormány „minden, a kormánytól eltérően gondolkodó személyt és intézményt kiiktat a magyar közéletből”

Szabó Tímea az EU-hoz fordul, mert a kormány „minden, a kormánytól eltérően gondolkodó személyt és intézményt kiiktat a magyar közéletből”