Ha megfogadod a tanácsokat, nem találkozol majd hasonló reakcióval © sxc.hu |
Alaposan informálódj, mielőtt jelentkezel egy állásra!
Mielőtt megpályázol egy állást, mérlegeld, hogy érdemes-e időt és energiát áldoznod arra, hogy meg is kapd a munkát – vagyis az megfelel-e szakképzettségednek és elvárásaidnak. Amint kiszúrsz egy ígéretes álláshirdetést, hívd föl a munkaügyis kollégát, aki a jelentkezőkkel tartja a kapcsolatot, és érdeklődj a részletek felől.
De ügyelj arra, hogy ne légy agresszív, csak kitartó. Soha ne kérdezd meg, hogy mennyit fizetnek a munkáért, hány nap fizetett szabadságot kapsz vagy mekkora irodában fogsz dolgozni, ha a cég kötelékébe lépsz. A munkaköri leírást se faxoltasd el, inkább várd meg, míg felvételi beszélgetésre hívnak és csak ott hozd szóba.
Írj önéletrajzot!
Nem mindegy, hogyan fogsz hozzá az önéletrajz íráshoz. Mindenképpen figyelemfelkeltő mondattal indítsd cv-det, de sosem így: „ez az az állás, amelyre vágyom, amit régóta keresek.” Ne részletezd, hogy mit vársz a munkától. Soha ne fejtsd ki például, hogy anyagilag kedvező, jól jövedelmező állást keresel, ahol tapasztalatokat szerezhetsz és kamatoztathatod képességeidet.
Ha hangsúlyozod, hogy ezt a pozíciót csak ugródeszkának használnád, hogy a jövőben egy sokkal jobb pozíciót pályázhass meg, biztos lehetsz benne, hogy a cégnél ezután szóba sem állnak veled többé. Emellett még azt is megemlíted, hogy elvárod a megfelelő díjazást? Nos, akkor már csak abban reménykedhetsz, hogy nem rúgnak ki páros lábbal. Ne pazarold a drága időt arra, hogy olyan önéletrajzot írj, amelyről már messziről ordít, hogy hemzseg az üres frázisoktól és csak azért készült, hogy bevágódj leendő főnöködnél.
Ki a főnök az állásinterjún?
Késve érkezel az állásinterjúra, hogy ne kelljen fölösleges várakozással töltened az időt, és azon idegeskedned, hogy mikor érkezik meg az interjúztató? Rossz taktika. Ahogy az is, ha a felvételi beszélgetés alatt értelmesnek vélt kérdéseket teszel fel, úgymint: „Mivel is foglalkozik ez a cég?”
Egyszer s mindenkorra eláshatod magad, hogyha ártatlanul közlöd: sosem hallottál még a cégről, csak az álláshirdetéseket böngészve akadtál rá. Mindezt fokozhatod, ha arra a kérdésre, hogyan lehetnél a cég hasznára, általánosságokat fecsegsz. Biztos lehetsz abban is, hogy kihúzod a gyufát, ha újra és újra félbeszakítod az interjúztatót. Éppen azon van, hogy a cég működésével kapcsolatban valamit a tudomásodra hozzon? Ne szólj közbe, akkor sem, ha érdektelennek tartod a mondanivalóját. Magad alatt vágod a fát, ha szándékosan bekapcsolva tartod a mobilodat, felkészülve arra az eshetőségre, hogy valaki az interjú alatt esetleg egy jobb ajánlattal keres meg.
Mindenképpen tudni akarod, miért nem kaptad meg az állást?
Véget ért a felvételi beszélgetés. Te még elcsíped interjúztatódat és arról faggatod, hogyan teljesítettél, vajon megütöd-e a mércét? Ne csodálkozz, ha kelletlenül válaszol és húzódozik, pláne ha mindenáron megpróbálod kipréselni belőle, amit tudni akarsz. Nem szeretnéd hallani a véleményét, mert nincs ínyedre, amit mond? Ne állj le vele vitatkozni és ne cáfold meg szavait.
Az sem vezet eredményre, ha rámenősen nyomulsz, abban reménykedve, hogy meg tudod győzni: te vagy a megfelelő alkalmazott. Túllősz a célon, akkor is, ha ezek után megkörnyékezed a cégvezetőt, és nála reklamálsz, amiért nem te kaptad meg az állást.
Többet beszélsz a kelleténél?
Ne várd meg, amíg leállítanak, ismerd fel, hol a határ és mennyit beszélhetsz leendő főnököddel. Ne járj a cég nyakára mondvacsinált indokokkal, hogy minél többet megtudj az állásról, hogy segítsenek kitölteni a cég honlapjáról letöltött jelentkezési lapot, hogy megkérdezd, vajon megkapták-e a jelentkezési lapodat vagy mit viselj az állásinterjún.
Lehetőleg ne zaklasd őket azzal, hogyan vélekednek rólad a felvételi beszélgetés után és mikor döntenek arról, hogy kit választanak a jelentkezők közül. Ha ezeket az idegesítő viselkedésformákat elkerülöd, elvileg kizárhatod annak az esélyét, hogy felidegesíted interjúztatódat, és rossz bizonyítványt állítasz ki magadról.