A brit szaktárca idei első negyedéves jelentése szerint a 2004. május 1-jei EU-bővítéssel uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból idén március végéig összesen 845 ezren jelentették be nagy-britanniai munkavállalási szándékukat; a jóváhagyott munkahely-bejegyzési folyamodványok 67 százalékát lengyeleknek adták ki.

Az idei első negyedévben azonban már csak 45 ezernél alig több új bejegyzési kérvény érkezett a belügyminisztériumhoz, a tavalyi azonos időszakban feljegyzett 52 ezer után.

Tavaly mind a négy negyedévben 50 ezer felett volt a brit munkapiacra újonnan érkező kelet-európaiak száma; a harmadik negyedben csaknem 60 ezer új munkahely-bejegyzési folyamodványt adtak be a minisztériumba.

A friss összesítés szerint idén januárban és februárban egyaránt 16-16 ezer, márciusban azonban már csak 12 ezer kelet-európai jelezte nagy-britanniai munkavállalását, vagyis az idei első negyedév utolsó hónapjában érkezők száma kevesebb mint a fele volt az eddigi havi csúcsnak, a 2006 októberében mért 25 ezernek. A brit munkapiac iránti kezdeti hatalmas érdeklődés erős megcsappanását már független londoni elemzők is kimutatták.

Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet által a 2004 májusában EU-taggá vált nyolc ország - Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és a balti köztársaságok - munkavállalóiról összeállított, az új tagországok csatlakozásának negyedik évfordulójára időzített minapi felmérés szerint az EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkezett kelet-európaiak fele már hazament.

Az IPPR jelentése is kiemelte, hogy a tömeges hazatéréssel együtt most már meredeken csökken az újonnan érkezett keletiek száma. Az intézet adatai azt mutatták, hogy a tavalyi év második felében 17 százalékkal kevesebb kelet-európai munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását, mint 2006 azonos időszakában.

A már hazatért lengyelek körében külön elvégzett IPPR-felmérésből az derült ki, hogy 40 százalékuk szerint Lengyelországban már jobbak a munkalehetőségek, mint Nagy-Britanniában.

Lengyelországban tavaly 6 százalék feletti éves növekedést mértek, miközben a brit gazdaság a mind gyakoribb szakértői figyelmeztetések szerint - jórészt a nem elsőrendű (subprime) amerikai jelzálogadósi körből kiindult globális likviditáspiaci válság miatt - akár a recesszió felé is irányt vehet.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) - az egyik legnagyobb független londoni gazdasági előrejelző intézet - múlt hónapban közzétett legújabb becslése szerint a brit gazdaság az idén, egész éves átlagban, alig 1,5 százalékkal fog növekedni, vagyis kevesebb mint a felével a tavaly mért 3,1 százalékos ütemnek. A CEBR elemzői jövőre is mindössze 1,7 százalékos brit növekedéssel számolnak.

A brit belügyminisztérium most közzétett új kimutatásából kiderül az is, hogy Magyarországról változatlanul igen kevesen érdeklődnek a brit munkapiac iránt. A jelentés szerint az idei első negyedévben jóváhagyott munkahely-bejegyzési kérelmeknek a 6 százalékát adták be magyarok; ez 2500-nál kevesebb magyar munkavállalót jelent.

A jóval kisebb népességű Szlovákiából csaknem ötezren érkeztek 2008 első három hónapjában, ami a teljes első negyedévi szám 12 százaléka volt. A brit munkavállalás lehetősége a legkevésbé a szlovénokat érdekli: közülük az idei első negyedévben mindössze negyvenöten érkeztek, és a 2004-es bővítés óta összesen is csak 755-en. A lengyel munkavállalók száma az elmúlt négy évben meghaladta az 540 ezret; Magyarországról összesen 28 ezren érkeztek eddig.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagállam, amely a négy évvel ezelőtti bővítés után átmeneti korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt.