A január 5-én  hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet ugyanis két hetet adott a közintézményeknél és állami vállalatoknál újra munkát vállaló román nyugdíjasoknak, hogy eldöntsék: vagy a fizetésükről vagy a nyugdíjukról mondanak le. 
 
Romániában az ombudsman az alkotmánybíróságnál támadta meg a rendeletet, főleg azzal a kifogással, hogy az intézkedés nem tesz különbséget a szakmák között, a nagy és a kis jövedelműeket egyaránt eltiltja a nyugdíj és a fizetés halmozásától. Míg a katonai és rendvédelmi szervek nyugállományú alkalmazottai sok pénzre tesznek szert a halmozás révén, addig a nyugdíjas pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és a színészek megélhetési okokból kénytelenek munkát vállalni, ráadásul az ő szakmájukban  nagy a szakemberhiány. 

A miniszterelnök, Emil Boc  többször is próbálta árnyalni a helyzetet, hangsúlyozva, hogy a dolgozni kívánó nyugdíjasok órabér, együttműködési vagy szerzőjogi szerződés formájában egészíthetik ki majd jövedelmüket, de elhelyezkedhetnek a magánszférában is. A román alkotmánybíróság csütörtökön alkotmányellenesnek nyilvánította a rendeletet, amely szerinte sérti a munkához, illetve a nyugdíjhoz való alapvető alkotmányos jogokat.

A román kormány kénytelen volt tudomásul venni a határozatot, Emil Boc azonban nyilatkozatában leszögezte: kormánya folytatja a harcot a luxusmértékű közalkalmazotti bérek és a hasonlóan magas összegű nyugdíjak ellen. Mivel a kormányrendelet nem bizonyult alkalmas eszköznek ehhez, a kabinet törvénytervezetet készül a parlament elé terjeszteni ugyanebben a témában.