Olaf Scholz munkaügyi miniszter a munkaerőpiaci korlátozások fenntartását elsősorban a német munkaerőpiacon bekövetkezett "súlyos zavarokkal" indokolta.

Az Európai Unió tagállamai a 2004 május elsejei bővítéskor kaptak egyfajta kivételes jogot arra, hogy átmeneti intézkedésként  korlátozzák munkaerőpiacaikat a kelet-közép-európai térség új tagállamai, köztük Magyarország munkavállalói előtt. A korlátozást azóta a tagországok többsége feloldotta, Németország ugyanakkor Ausztriával együtt azon kevesek között van, amelyek azt még változatlanul fenntartják. 

Az eredeti rendelkezés szerint a munkaerőpiaci korlátozás maximum hét évig, azaz 2011-ig lehet érvényben, s Németország most jelezte, hogy élni kíván a teljes időszakra érvényes lehetőséggel.

Értesülések szerint a német munkaügyi miniszter levelében kifejtette, hogy a korlátozás mindenekelőtt az alacsonyabb képzettségű munkaerőre vonatkozik. Scholz ugyanakkor azt ígérte, hogy a szakképzett munkaerő, illetve az akadémiai végzettségűek számára a jövőben megkönnyítik a németországi munkavállalást. Engedélyezik továbbá azt is, hogy a mezőgazdaság, illetve a vendéglátóipar területén külföldiek időben korlátozott, úgynevezett szezonális munkát vállaljanak. A levél szerint az elmúlt évben a német hatóságok 197 500 ilyen engedélyt adtak ki.

A korlátozás meghosszabbításának indokaként említett munkaerőpiaci zavarokkal kapcsolatban a nagykoalíciós kormány munkaügyi minisztere mindenekelőtt a munkanélküliség növekedésére utalt. 

Németországban a munkanélküliek száma az elmúlt évben éves átlagban kereken 3,3 millió volt, ami 7,8 százalékos munkanélküli rátának felelt meg. Olaf Scholz levelében nem zárta ki, hogy az országot is erősen sújtó gazdasági válság következtében az említett zavarok - azaz a munkanélküliség - erősödni fognak. 

A legtekintélyesebb német gazdaságkutató intézetek a közelmúltban azt jövendölték, hogy a munkanélküliek száma idén akár 1 millióval is növekedhet Németországban.