Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint etikátlan, hogy csak az a hallgató szerezhet diplomát, akinek van középfokú "C" típusú nyelvvizsgája. A szülői szervezet álláspontja szerint az alapképzésben megszerzett végzettséget bizonyító oklevél kiadását nem lehet diszkriminatív feltételhez kötni, hiszen a felsőoktatási intézmények nem készítik fel a hallgatókat a nyelvvizsgára. Az MSZOE többi között a nyelvvizsgáért adott többletpontok eltörlését javasolja.
Az oktatási tárca sajtóirodája közölte: a felsőoktatási törvény alapján a képesítési követelményekről szóló kormányrendeletek határozzák meg a nyelvvizsga-követelményeket. 2002-től a kormányrendelet valamennyi képzési területen, szakmacsoportban államinyelvvizsga-követelményt rögzít. A felsőoktatásról szóló 2005. évi jogszabály törvényi szinten határozza meg, hogy a felsőoktatásban diplomát szerzők legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezzenek.
A minisztérium közleménye szerint a felsőoktatásban 2007-2008-ban a felvettek csaknem 50 százalékának már volt közép- vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgája. Mint írták, a felsőoktatási intézmények egy része nagyon fontosnak tartja az idegennyelv-tanulást, ezért ingyenes, vagy részben támogatott formában biztosítja az idegennyelv-tanulást a hallgatóknak.
Sokszínű a felvett hallgatók összetétele nyelvtudás szempontjából is. Azok a hallgatók, akik már érettségit követően közvetlenül kerülnek a felsőoktatásba, a nyelvi követelmények teljesítése alól nyelvvizsga birtokában már mentesülhetnek, de igénybe vehetik az egyetem nyelvi kurzusait.
Középiskolások előtt is ismert ugyanakkor, hogy a nyelvi érettségit elfogadják, számolnak utána pontot. Az emelt szintű érettségi legalább 60 százalékos eredménye egyenlő a nyelvvizsgával. A többletpont rendszerében 1990 óta támogatott a nyelvtudás, amely a diákot is, és az iskolákat is ösztönözi a nyelvi képzés biztosítására.
A felsőoktatásban azok számára jelent párhuzamos tanulmányokat az idegennyelvi követelmény teljesítése, akik a közoktatásban azt nem tudják teljesíteni. A most kikerülő érettségizők esetében ez már természetes követelmény. Nem célszerű visszalépni ebben - hangsúlyozta a tárca.
