A felmérés során világszerte 35 ország 41 ezer, Magyarországon 774 munkaadót kérdeztek. Az eredményekből kiderül, hogy a munkaadók 62 százaléka szerint vállalatuk emberi erőforrás stratégiájában nem töltenek be fontos szerepet a nem saját állományú dolgozók. A kérdésre a cégvezetők 34 százaléka válaszolt igennel, a bizonytalanok aránya pedig négy százalék volt. 
 
Magyarországon nemcsak a régiós, hanem a globális átlagot is meghaladja azon munkaadók aránya, akik a saját munkaerő foglalkoztatása mellett a külső dolgozók bevonásának is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A magyarországi megkérdezettek 38,1 százaléka ítélte fontosnak a nem saját állományú munkaerő szerepét, míg 60,6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tölt be fontos szerepet vállalatuk stratégiájában. 
  
Magyarországon a legnagyobb arányban az észak-magyarországi (44,3 százalék), a budapesti (43,3 százalék) és az észak-alföldi (41,4 százalék) régióban születtek igenlő válaszok. Iparági bontásban a vendéglátás vezet 46,1 százalékkal, míg a sereghajtó a mezőgazdasági, halászati, vadászati és erdőgazdasági szektor alig 30 százalékkal. Utóbbi azért is meglepő, mert a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatásának legfőbb indoka a felmérés szerint a szezonális időszakban megnövekedett munkaerő-igény. A munkaadók több mint 7,5 százaléka a speciális tudásigényű munkakörök betöltését, míg 7,2 százaléka létszámstopot, vagy más korlátozást jelölt meg legfontosabb okként. 
  
A magyarországi válaszadók 55,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a kölcsönzött, kihelyezett, külsős dolgozók ugyanolyan bánásmódban részesülnek-e, mint az állandó munkaerő, míg a régiós cégvezetők 72 százaléka adott erre a kérdésre pozitív választ.