Elbocsátások a General Electricnél

Meglepetésként hatott, bár senkit nem érhetett teljesen váratlanul az amerikai General Electric bejelentése a magyarországi létszámleépítésről. A Thomas Edison alapította lámpagyárból a világ legnagyobb cégévé fejlődött GE már a nyáron jelezte, hogy a világítástechnika helyett inkább a környezetvédelmi technológiák fejlesztésében és az egészségügyi diagnosztikában látja a jövőt. Azt is tudni lehetett, hogy a stratégiai váltás gyárbezárásokkal járhat, különösen Európában, ahol a hagyományos izzóknak az EU egy adminisztratív döntéssel búcsút intett (HVG, 2009. szeptember 12.).

HVG

A zártkörű részvénytársaságból tavaly nyáron kft-vé alakult GE Hungary igyekszik is hangsúlyozni, hogy a leépítések hátterében az utóbbi ok áll, némileg elfedve a tényt, hogy kompakt fénycsövet is lehetne gyártani ott, ahol korábban izzókat állítottak elő. Csakhogy az európai kapacitások e profilban is meglehetősen nagyok, és a távol-keleti importot is figyelembe kell venni. „A világítóeszközök gyártásával foglalkozó üzletág termékei iránti kereslet világszinten visszaesett” – állapította meg a cég legutóbbi, 2008-ról szóló üzleti jelentése, amelyből kiderül, hogy a GE összességében 667 milliárd forintos magyarországi árbevételének csupán az egynegyedét adja ez a tevékenység (a legtöbbet, 453 milliárdot az energetikai szektor termeli).

Az egykori Tungsram 1989-es megvásárlójának magyarországi üzemeiben ma 7800 munkavállaló foglalkozik fényforrások előállításával, vagyis a 2700 fős elbocsátás után is több mint ötezer ilyen állás marad. A döntés értelmében Nagykanizsáról 1300 embert bocsátanak el, itt összesen ezren dolgozhatnak tovább. Ötszáz fő a budapesti, a zalaegerszegi, a kisvárdai és a hajdúböszörményi üzemekből kerül ki, a cégnél egyelőre nem részletezik, hogy milyen arányban. Ma a legtöbb munkavállalót, 1600-at a fővárosban foglalkoztatják, míg Zalaegerszegen 400, Kisvárdán 750, Hajdúböszörményben 930 fős a létszám. Váci üzemét a GE 2011-ben bezárja; mivel az itteni 700 alkalmazott fénycsövek gyártásával foglalkozik, ezt a döntést nehéz a hagyományos izzókat érintő uniós korlátozással magyarázni, miként a nagykanizsai, ipari szűrőket készítő egység leszerelését is, amely ma 128 dolgozónak ad munkát.

HVG

A létszámleépítést már a 2008-as mérleg is kilátásba helyezte. Ennek ellenére a cég tett még egy – utolsónak bizonyult – kísérletet. A munkahelyek megtartására állami segítséget igényelt, ám az összességében 600 millió forintos szubvenciót nem tudta maradéktalanul igénybe venni. A támogatás alapja az volt, hogy a GE négynapos munkahetet vezet be, az ötödik napon pedig az állam fizette a dolgozók bérét, képzési programokért cserébe. A támogatás a lámpagyártásban érdekelt hétezer dolgozóra vonatkozott, s áprilistól öt hónapon át folytatódott volna a négynapos termelés. Azonban a cég már áprilisban is csak a dolgozók felét tudta péntekenként állásidőre küldeni, majd megrendelései megugrása miatt júliusban fel kellett adnia a négynapos foglalkoztatást. Így kevesebb mint 200 millió forintot kapott az államtól, és persze teljesítette azt a vállalását is, hogy hat hónapig egyetlen dolgozót sem küld el.

A türelmi idő azonban lejárt, és szeptemberben beköszöntött az uniós izzólámpastop. Az elbocsátásokra fokozatosan kerül sor, a végrehajtás „orrnehéz” módon történik, azaz az első fokozat lesz a súlyosabb. Ez leginkább Nagykanizsát érinti, nem véletlen, hogy az ottani szakszervezet aktivizálódott a leginkább. De a jelek szerint sem ez, sem a többi érdekképviselet nem sokat tehet a döntés ellen. A kollektív szerződés tekintélyes, a munka törvénykönyvében megállapítottnak a dupláját jelentő végkielégítést tartalmaz, aminél többet nem volna könnyű kicsikarni, a cég pedig máris beígért olyan tanfolyamokat, amelyek az elbocsátásra ítélt dolgozók elhelyezkedését segíthetik. A szakszervezetek részéről egyetlen állás megtartása is nagy fegyvertény volna, mert tudni lehet, hogy a létszám-leépítési tervekből aligha ad fel bármit is a GE.

HVG

Arra a kormányzat sem számít, hogy politikai nyomással célt érhetne el. A tárgyalások a HVG információja szerint hónapok óta tartanak a munkavállalók képviselőivel és a kormányzattal, sőt a tervekbe az amerikai nagykövetséget is beavatták. Kompromisszumos megoldás az elhelyezkedést segítő szolgáltatás lehet, a kormányzat ebben képes is segítséget nyújtani a GE-nek és a dolgozóknak. A korábbi hasonló elbocsátások tapasztalatai alapján a csoportos létszámleépítésekben érintett munkavállalók legfeljebb 30-40 százaléka jelenik meg álláskeresőként a munkaerőpiacon, nagyobb részük inaktívvá válik (ha teheti, nyugdíjba vonul), a többiek pedig sikeresen találnak maguknak állást. Akiknek ez nem sikerül, azoknak reményt adhat egy olyan külső tanácsadó cég, amely képzési és álláskeresési szolgáltatásokkal segít az elhelyezkedésben. Ezekhez – megfelelően nagy leépítés esetén – az EU is ad támogatást.

A kormányzatnak a legnagyobb gondot az jelenti, hogy ismét a nyugat-dunántúli régiót sújtja a leginkább a döntés, ahol az elmúlt egy évben csaknem a duplájára – 5-ről 9,6 százalékra – nőtt a munkanélküliek aránya (lásd Kilátási zavarok című írásunkat). Nagykanizsán a GE annyi embert bocsátana el, mint a csoportos létszámleépítést augusztusig bejelentő 31 Zala megyei cég összesen. Mindazonáltal a GE a leépítések ellenére is a legnagyobb magyarországi foglalkoztatók egyike marad: több mint 11 ezres létszámából 3 ezren a pénzügyi közvetítésben dolgoznak, 3 ezren pedig olyan perspektivikus iparágakban, mint a víztisztítás vagy az orvosi műszerek gyártása. Ezekben az iparágakban a GE kutató-fejlesztő és szolgáltatóközpontot is létesített Magyarországon.

VÁRKONYI IVÁN