Továbbra is vezető helyen állnak a gazdasági szakembereket képző intézmények rangsorában a Budapesti Corvinus Egyetem karai – derül ki a HVG jövő héten utcára kerülő Diploma 2010 különszámából. Az idén a gazdálkodástudományi kar lett az első, a közgazdaságinak a második helyen osztoznia kell a Pécsi Tudományegyetem hasonló karával. A Közgáznak mind a két említett kara vonzza a kiváló hallgatókat, ennek köszönhetően az általuk indított szakokra nappali államilag támogatott képzésre a maximális 480-ból 440–450 pont kell a bejutáshoz. Mint az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) által készített rangsorokból kiderül, a Corvinus gazdálkodástudományi karára az első helyen jelentkezettek között például 72 olyan diák volt, aki helyezést ért el tanulmányi versenyeken.

A műszaki képzésben nagyon összetömörült az élmezőny, amit az is mutat, hogy a pontszámösszesítések után két első és négy negyedik helyezett lett. A műszaki tárgyakat is oktató tudományegyetemi természettudományi karok hagyományosan a rangsor élén szerepelnek, oktatóik kvalitásainak köszönhetően. Az idén a szegedi természettudományi kar végzett az első helyen, az ő diákfelhozataluk ezúttal jobb volt, ezért sikerült előzniük. Az összetett első hely a szegediek mellett a Szent István Egyetemnek jutott, amit annak köszönhet, hogy oktatói hagyományosan jó szereplése mellett ezúttal a hallgatók minősítését tekintve is jelentősen előretört a rangsorban. A legjobb hallgatók egyébként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre tartanak, a hallgatói ranglista első tíz helyéből hetet ennek karai foglalnak el.

Az abszolút rangsor első helyét – hasonlóan az utóbbi három év eredményeihez – továbbra is az ELTE Bölcsészettudományi Kara foglalja el. Nagyon jól szerepeltek az orvosi karok, mind a négy benne van az első tízben, mint ahogy az állatorvosi kar is. Az ELTE bölcsészkara sem a hallgatói, sem az oktatói rangsorban nem lett ugyan első, de mindegyik ott van az első tíz között. A hallgatói rangsorban az első öt helyen az ELTE és a Közgáz karai osztoznak, míg az oktatóiban már vidékiek is elérték e helyezéseket, nevezetesen a Debreceni Egyetem két kara is.

Az OFIK támogatásával és megbízásából 2009 tavaszán hallgatói felmérés készült a jelentkezési adatok alapján legnépszerűbb hetven karon. A kutatás során megkérdezték a hallgatókat, melyiket tartják képzésterületük legszínvonalasabb intézményének, továbbá több szempont szerint értékeltették velük saját iskolájukat. A szakmai színvonal rangsorában általában a nevesebb intézmények, tudományegyetemek végeztek az első helyeken, az intézményi szolgáltatások vagy munkaerő-piaci kapcsolatok értékelésében viszont gyakran lemaradtak. Különösen kritikusak saját intézményeikkel a budapesti diákok.

A kiadvány a képzésterületi rangsorok mellett tartalmazza egyes alapszakok és mesterszakok külön rangsorát is. A bolognai rendszerű felsőoktatásban idén végzett az első nagy tömegű bachelorévfolyam, s a diákok nagy része a következő években újra iskolapadba ülhet a mesterképzésen. Ezért a kiadvány idén jelentősen bővült a mesterszakok rangsoraival, valamennyi induló szak részletes leírásával és képzési követelményeivel.

A Diploma különszám hagyományosan hangsúlyosan foglalkozik a diplomások munkaerő-piaci helyzetével. Ennek keretében – akárcsak tavaly – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.-jének kutatását felhasználva képet ad például a munkáltatók véleményéről, milyen képzésterületen mely felsőoktatási intézményeket értékelik a legtöbbre. Emellett azt is megtudhatjuk a kutatásból, hogyan befolyásolta a gazdasági válság a munkaerő-keresletet, a friss diplomások felvételére irányuló szándékokat. Képet próbál adni a kiadvány az egyes diplomák értékéről, a végzettek kereseti viszonyairól is.

A Diploma 2010 különszám számos praktikus információt közöl a felvételiről, a fontosabb dátumokról, a pontszámításról, az elérhető hallgatói juttatásokról, az esetleges intézményváltás lehetőségéről, a diákhitelről.