A Bologna-folyamathoz csatlakozott országok azért döntöttek az egységes, átjárható európai felsőoktatási rendszer létrehozása mellett, hogy ezzel biztosítsák az oktatói, hallgatói mobilitást és a diploma nemzetközi egyenértékűségét – mondta Szabó Gábor a Budapesten és Bécsben csütörtökön és pénteken rendezendő oktatási miniszteri tanácskozás kapcsán. A professzor véleménye szerint, ha összefognak a nagyobb hazai felsőoktatási intézmények, óvatosan hozzá lehet nyúlni a képzés szerkezeti elemeihez, ahogy például Belgiumban is 4+1 éves képzési rendszer működik.

Lehetne módosítani az alapképzést is úgy, hogy azt két ágra bontva a „professional” jellegű képzést elvégző hallgatók a munkaerőpiac által is elismert tudást szerezhetnének, míg az „academic” típusú képzésen résztvevő diákokat a mester-, doktori képzésre készítenék föl – fogalmazott a Szegedi Tudományegyetemet irányító Szabó Gábor.    

A tanárképzéssel kapcsolatban kifejtette, bár példamutatónak tartja a három szegedi kar modelljét – ahol a bölcsészet- és a természettudományi, valamint a pedagógusképző kar szakemberei együttműködnek a leendő tanárok oktatásában – sokakhoz hasonlóan támogatja az osztatlan tanárképzés visszaállítását. A professzor szerint ugyanakkor fontos, hogy ebben az esetben kétszakos tanárokat képezzenek a hazai felsőoktatási intézmények. Lehet, hogy ezek a diplomák majd nem felelnek meg mindenben az uniós előírásoknak, de a jó pedagógusokra most idehaza van nagy szükség – tette hozzá.

A felsőoktatási Bologna-konferenciára negyvenhét országból, mintegy 350 szakember érkezik Budapestre. A Parlament felsőházi termében rendezendő tanácskozáson többek között arról döntenek, hogy az eddig megfigyelőként részt vevő Kazahsztánt felveszik-e. Az első napon egy független szakértőkből álló testület értékelését is meghallgatják a Bologna-folyamatról. A konferencia pénteken Bécsben, a Hofburgban folytatódik.