Az Európai Bizottság szokásos éves felmérése alapján 2009-ben átlagosan 15 százalékkal kerestek kevesebbet a nők, mint férfi kollégáik, ám ez az arány 2001-ben még 24 százalék volt. Bár a tendencia javul, továbbra is sérül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Magyarország aránylag kedvező helyen van az összehasonlításban: nálunk "csupán" 10 százalékkal fizetik rosszabbul a nőket. Ténylegesen azonban jóval nagyobb a különbség a férfiak és nők fizetése között a fenti 15 százaléknál, a vizsgálat ugyanis az egyenlő vagy hasonló munkakörökre vonatkozott. A nőknek még mindig nem sikerült áttörniük az üvegplafont, és rendkívül alacsony számban vannak jelen a menedzseri (32 százalék) vagy az igazgatósági (10 százalék) szinteken, vezérigazgatói posztot pedig mindössze 3 százalékuk tölt be.

A női munkanélküliség nagyban függ az életkortól, valamint a gyerekek száma is fontosnak bizonyul a 45 év alattiak körében ahhoz, hogy őket válasszák ki egy állásra. A munkaadók ugyanis rendkívül tartanak attól, hogy egy betegségre fogékony kisgyermekkel az édesanya otthon marad majd, és sok lesz a kieső idő, a váratlan szabadság. Ugyanakkor, aki szülőképes korban van, és még nincs gyermeke, gyakorta hallhatja a családtervezéssel kapcsolatos kérdést. Gyakorlatilag a gyermekek száma sokkal nagyobb befolyással lehet egy interjú kimenetelére, mint a kompetenciák, tapasztalat vagy akár a megnyerő külső. Első a karrier, aztán a család?

Tartalmi partnerünk a HR Portal. A cikk folytatását itt olvashatja.