Nem túl előnyös kép rajzolódik ki a pályakezdőkről, főleg a műszaki, informatikai végzettségű hallgatókról, első munkahelyüket keresőkről a munkáltatók állásbörzés tapasztalati alapján: rosszul öltözöttek, tájékozatlanok, és túlértékelik a tudásukat, nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget az állásbörzéken sokat nyomó miniinterjúknak - tisztelet a kivételnek. Gyakorlat hiányában azonban gyorsan jön az első pofon. De hogyan látják ezt az érintett felek?

Még mindig gyengén produkálnak a pályakezdők

A szakmát kezdőkre a 2008-as kutatásokban megállapított hiányosságok ma is fennállnak. Ezek szerint a vállalati szektor továbbra is elégedetlen a pályakezdők gyakorlati tudásával, nyelvtudásával, munka- és viselkedési kultúrájával - igazolta vissza feltevésünket Molnár Katalin, a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) képzési szakértője. Ezt támasztotta alá Gremsperger Krisztián, az SAP Hungary Kft. támogatási csoportvezetője is.

Öntelt mérnöktársadalom és a kreditrendszer mindennek az oka?

A flegma modor, laza megjelenés mögött az a rossz beidegződés húzódik meg Zsófi, az építőmérnök-tanonc szerint, hogy a hallgatók jóval több és jelentősebb tudást szívtak magukba az egyetemen eltöltött öt - jó esetben -, esetleg 10 év alatt, mint azok a HR-esek, akik a céget képviselik és 25 évesen már menedzsernek képzelik magukat. "Mit tudhatnak ők a világról?" - gondolják magukban a mérnökpalánták. Sokat ront a helyzeten az is, hogy a Műegyetem státuszszimbólum, így az innen kikerülők pontosan tudják, mekkora értékük van, hiszen a munkáltatók akkor is őket fogják felvenni, ha nincsen gyakorlatuk - tapasztalja Zsófi. A tanuló szerint a tervezőiroda tulajdonosa sokszor panaszkodik a fiatal tervezők magatartásbeli hiányosságaira, amelyek begyűrűznek a munkahelyre is és rontják a munkavégzés hatékonyságát.

Tartalmi partnerünk a HR Portal. A cikk folytatását itt olvashatja.