Egy szokatlan felvételi vizsga
A munkáltatók egyre gyakrabban keresnek felsőfokú üzleti végzettséggel, azon belül is elsősorban MBA-vel (Master of Business Administration) rendelkező munkatársakat, vezetőket. Ebben a versenyben azok, akik jó nevű, színvonalas egyetemre jártak, előnyt élveznek.
A különféle felsőoktatási rangsorok élén álló egyetemek (például a Harvard, a Stanford, az Insead) a GMAT (Graduate Management Admission Test) vizsgán elért magas pontszámhoz is kötik a leendő diákok felvételét. Magyarországon jelenleg egyedül a Közép-Európai Egyetem kér GMAT-eredményt a jelentkezőktől. A vizsgáról és a felkészülésről Horváth Mariannt, a GMAT-re felkészítő tanfolyamokat is tartó szakembert kérdeztük.
- Mit kell tudni a sokak által rettegett GMAT-ról?
Horváth Mariann: A „rettegett” talán túlzás, de mindenképpen olyan megméretésről van szó, amely szokatlan lehet a magyar felsőoktatásból kikerülők számára. Ez egy maratoni, csaknem négyórás vizsga, amely a matematikai képességeket, logikus gondolkodást, szövegértést és nyelvhasználatot méri, angolul. Külön erre a célra használt tesztközpontokban, számítógépen zajlanak a GMAT vizsgák, a nem hivatalos eredményt az utolsó feladat befejezése után meg is kapjuk.
- A magas szintű angol nyelvtudás elegendő a jó eredmény eléréséhez?
H. M.: A vizsgát elsősorban az angol anyanyelvű diákok szűrésére fejlesztették ki. A kiváló nyelvtudás feltétlenül szükséges, de ez önmagában nem elég a feladatok megoldásához. A világon megírt összes tesztet standardizálva értékelik. Az egyetemek felvételiztetői nemcsak az elért pontszámot nézik, hanem azt is, hogy a vizsgázók hány százaléka ért el ennyit az elmúlt öt évben. Vagyis, a magyar vizsgázóknak a világon mindenkivel versenyezniük kell. Kanadában évekig tartottam GMAT-tanfolyamokat angol anyanyelvű diákoknak, és még ők is vért izzadtak a nyelvtani és szövegértési feladatokkal.
- Milyen feladatok vannak a vizsgán?
H. M.: Az első órában két fogalmazást kell ott helyben, a megadott témákról írni. Az ezekre kapott egy és hat közötti pontszám (a hat a legjobb) nem része annak a 200 és 800 közötti értéknek, amit az egyetemek kérni szoktak. Ötperces szünetet követően 37 matematikai példa következik, amelyek megoldására mindössze 75 perc jut. Újabb öt perc szünet után szintén 75 perc alatt, 41 nyelvtani, szövegértési, illetve logikai feladatot kell megoldani. A koncentráció ilyen hosszú ideig önmagában is komoly gyakorlást igényel.
- Hogyan készüljünk a GMAT vizsgára?
H. M.: Mindenképpen időben érdemes hozzálátni. Ez nem egy hazai egyetemi vizsga, amire három éjszaka alatt megfelelően fel lehet készülni. Célszerű elvégezni egy háromnapos, intenzív tanfolyamot, ami áttekintést ad arról, hogy mire számíthatnak a vizsgázók: megismerhetik a teszten előforduló kérdéstípusokat, és nemcsak a helyes, de a gyors válaszadási stratégiákat is. A vizsga díja több mint 300 dollár (körülbelül 66 ezer forint), és akárhányszor neki lehet futni, van azonban 30 nap várakozási idő két vizsgaidőpont között.
- Egy háromnapos tanfolyam elegendő felkészítést nyújt?
H. M.: Sok gyakorlásra van szükség. Ehhez a vizsga hivatalos példatárát (Official Guide for GMAT Review) szoktam javasolni, ezt ugyanis azok írták, akik a vizsgafeladatokat is összeállítják. Az ebben található példák hasonlítanak leginkább azokra a feladatokra, amelyekkel a teszten találkozni fognak a vizsgázók. Ha valaki megoldja a könyvben található több mint 800 példát, a feladatok 80-90 százaléka ismerős lesz.
Gerlei Béla, karrier-tanácsadó
Karrier Intézet