Visszafogott ütemben, 0,3 százalékkal növekedhet a foglalkoztatottak száma a III. negyedévben – prognosztizálta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁTSZ) a júniustól szeptemberig tartó időszakra. A felmérésből, amely közel 7 ezer gazdálkodó szervezet (kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok) válaszain alapul, kiderült, hogy a megkérdezett munkáltatók közel kétharmada (62,4 százaléka) stagnálásra számított, 25 százalék létszámnövekedéssel, 12,7 százalék pedig létszámcsökkenéssel kalkulált a III. negyedévre. Tavaly ugyanebben az időszakban nagyjából hasonlóan alakult a helyzet, annyi eltéréssel, hogy akkor még a megkérdezett munkaadók 15,4 százaléka számolt azzal, hogy kénytelen lesz megválni alkalmazottai egy részétől.
Néhány területen jelentős létszámbővülést valószínűsített az ÁFSZ szeptemberig: közel 5 százalékos állománynövekedést prognosztizált az adminisztratív szolgáltatások terén, míg a víz- és hulladékgazdálkodásban 1,7, a feldolgozó- és a vendéglátóiparban 1,1 százalékos gyarapodásra volt kilátás. Az átlagosnál dinamikusabb munkaerő-felvételre lehetett számítani az oktatás területén, az egészségügyi szektorban tevékenykedő, valamint a szállítással foglalkozó cégeknél. Ugyanakkor akadt néhány ágazat, ahol az alkalmazottak számának csökkentése - a várakozások alapján - jócskán meghaladja az átlagot: ilyen a mezőgazdaság (közel 5 százalékkal), a művészet és szórakozás (2,1 százalékkal), a közigazgatás (1,9 százalékkal) és a bányászat. A kommunikációs és az ingatlanszektorban is az átlagosnál több elbocsátás várható szeptember végéig az ÁFSZ jelentése szerint.
„Nem éreztünk jelentős visszaesést nyáron, noha igaz, hogy júniusban minden szektorban kevesebb állást hirdettek a munkáltatók” – számolt be tapasztalataikról Kovács András, a toborzással foglalkozó Grafton Recruitment ágazatvezetője, utalva arra, hogy a nyári időszakban menetrendszerűen lelassul az élet a munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó cégeknél. Leginkább a kiválasztási procedúra során észlelhető, hogy nyáron mind a munkáltatók, mind az álláskeresők lazábbak: a szabadságolások miatt júniustól augusztusig nagyjából két hetet csúszik a kiválasztás – tudtuk meg. Ilyenkor kevesebb időt szánnak az álláshirdetések böngészésére az elhelyezkedni vágyók, és az állásinterjúk sem mindig rendhagyóak. „Előfordult olyan is, hogy a Balatonról valaki nem jött fel az interjúra, a beszélgetésre telefonon került sor” – említ egy konkrét példát Kovács András, kiegészítve azzal, hogy az élet azért nem áll meg ilyenkor sem.
A nyár munkakeresési szempontból közel sem „uborkaszezon”, vannak cégek, amelyek éppen ekkor keresnek helyettesítő munkatársakat, vagy ekkor indul náluk új program, ami indokolja a létszámbővítést, mások őszre toboroznak kollégákat a nyár folyamán – válaszolta megkeresésünkre Polner Judit, a Kelly Services értékesítési igazgatója. Ha a munkaadó szeptember elejétől szeretné bővíteni alkalmazotti állományát, már júliusban érdemes elkezdenie a toborzást – ezzel az összes, hvg.hu által megkérdezett munkaerő-közvetítő cég egyetért. Ellenkező esetben, ha csak nyár végén kap észbe, jó esetben novemberben, decemberben találja meg a számára megfelelő alkalmazottat. Annyi különbség van a nyári és az őszi-téli időszak között a toborzást tekintve, hogy a stratégiai szempontból fontos – vezetői – pozíciókra jellemzően inkább ősszel, télen kezdik el keresni a cégek a megfelelő jelöltet – monda Polner Judit.
|
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a májustól júliusig terjedő időszakra 11 százalékos munkanélküliségi rátát mutatott ki, ami mindössze 0,1 százalékponttal kisebb, mint az előző három hónapban. A statisztikai hivatal várakozásai szerint szeptemberben, októberben a ráta akár 10,6 százalékra is csökkenhet, ám év végén ismét 11 százalékkal kell számolni. Elemzők a munkanélküliség lassú csökkenését valószínűsítik, ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a szezonális munkák a tél beköszöntével kifutnak, ezért év végén ismét magasabb (11 százalékos) lehet a ráta. |
A munkaerő-kereslet és -kínálat nyáron nem változott döntően a megelőző időszakhoz képest, noha megnőtt az időszakos állások – helyettesítő pozíciók – száma, mint az irodai, adminisztrációs vagy éppen recepciós munka. Augusztusban némiképp átalakult a kínálat: megugrott a pénzügyi szektorban elérhető állások száma, több lett az értékesítői, marketinges ajánlat, ugyanakkor stagnálás volt jellemző a műszaki, mérnöki, informatikai kereséseknél, míg alapjában véve kevesebb irodavezetői, ügyfélszolgálatos állást kínáltak a cégek – tudtuk meg Kovács Andrástól. Az előző év hasonló időszakához képest összességében 10-15 százalékos bővülésről számolt be a szakember, hozzátéve, hogy a IV. negyedévben minden területen lassú növekedésre számítanak. Ezzel a legtöbb munkaerő-közvetítő és kölcsönző cég egyetért, ahogy azzal is, hogy a bérek tekintetében sem történt drasztikus változás nyáron.
A reálbérek sok pozíció esetében alacsonyabbak lettek – néhol a korábbi alapbér 75-80 százalékát kínálják a munkáltatók, bízva abban, hogy aki a válság miatt váltani kényszerül, ezt is elfogadja –, máshol viszont épp az ellenkezője érvényesül: a hiányszakmák esetében a kulcsembereknek a cégek sokszor hajlandóak a piaci átlagnál többet is fizetni. Még mindig megbecsülik a pénzügyi szektorban dolgozó felsővezetőket, a vezető informatikusokat és könyvelőket. Ugyanakkor nem változott döntően a cégek stratégiája: még mindig igyekszenek minél többet lefaragni a költségeikből, és csak óvatosan bővítenek, terjeszkednek.