Utolsók vagyunk az EU-ban a foglalkoztatottság alapján
Utolsók vagyunk foglalkoztatottság tekintetében az Európai Unióban - derül ki a KSH jelentéséből. Mindennek oka a munkanélküliség növekedése, ami a versenyszféra visszaesésének tudható be. Ugyanakkor a nettó keresetek nem alakulnak rosszul. Mindez azt jelenti, hogy kevesebben ugyan, de többet keresnek. A régiós különbségek is csökkentek: ez azonban nem örvendetes dolog, hiszen a jobb helyzetű megyék helyzete romlott, nem pedig a nehéz sorsú régiók zárkóztak fel.
Magyarország az első félévben az Európai Unióban a legutolsó helyen állt a 15-64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási rátával, amely 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától - közölte a legutóbbi Statisztikai Tükör című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nemzetközi összehasonlítás céljaira rendelkezésre álló legutolsó, 2010. második negyedévi adatok alapján.
A férfiak foglalkoztatottsága 9,9, a nőké 7,8 százalékponttal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. Magyarország második negyedévi 11,2 százalékos munkanélküliségi rátája meghaladta az uniós átlagot, amely 9,6 százalék volt. A magyarnál 7 tagország mutatója volt kedvezőtlenebb - derül ki a KSH jelentéséből.
Hogyan alakult regionálisan a foglalkoztatottság?
Az idén a harmadik negyedévben az elmúlt év azonos időszakához képest a régiók többségében nőtt a foglalkoztatási ráta (1,3–1,8 százalékpont körüli mértékben) az észak-magyarországi régióban stagnált, míg a relatíve legjobb munkaerő-piaci helyzetű közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régiókban némileg tovább csökkent (0,7, illetve 0,6 százalékponttal).
A foglalkoztatás terén meglévő erőteljes regionális különbségek ennek ellenére alig mérséklődtek.
Rossz irányban csökkentek a régiók közötti különbségek
Továbbra is a közép-magyarországi régióban a legmagasabb a foglalkoztatottság (53,7 százalék a 15–74 éves népességre számolva), amitől több mint 10 százalékponttal maradt le a legkedvezőtlenebb helyzetű észak-magyarországi régió. A régiók munkanélküliségi rátája egy év alatt -0,5 és +0,4 százalékpont között változott, a közép-magyarországi régiót kivéve, ahol 2,1 százalékponttal (9,2 százalékra) nőtt a munkanélküliségi ráta.
A legkedvezőbb (Közép-Magyarország) és a legkedvezőtlenebb (Észak-Magyarország) régió munkanélküliségi rátája közötti különbség egy év alatt 8,1-ről 6,4 százalékpontra mérséklődött, ami azonban kizárólag a jobb helyzetben lévő régiók mutatóinak romlásából következett, és nem változtatott az ország munkaerő-piaci kettészakítottságán.
Nógrád, Borsod és Szabolcs továbbra is a lista végén
A megyék közötti különbségek még nagyobbak. A legkedvezőtlenebb helyzetű megyék munkanélküliségi mutatója jóval az átlag feletti (Nógrád megyében 17,5 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben egyaránt 17,4 százalék), miközben Budapesten 9,6 százalék, Tolna megyében pedig 6,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
Hogyan változott időben a hazai foglalkoztatottság?
A „KSH jelenti: Gazdaság és társadalom” című sorozatban a statisztikai hivatal a képet tovább árnyalja. A sorozat 2010/7-es kiadványában ugyanis ez olvasható a foglalkoztatottságról: „2010. május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest – mérsékeltebb ütem mellett – továbbra is csökkent a foglalkoztatottság és emelkedett a munkanélküliség, azonban a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatóit – az előző hónapok átlagához képest – javuló tendencia jellemezte.”
A dokumentum szerint „a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 757 ezer főt tett ki, ami 22 ezer fővel (0,6 százalékkal) maradt el a 2009. május–júliusitól”. Ugyanakkor a KSH szerint az esztendő első negyedévéhez képest 69 ezer fős növekedés következett be. 2010. május–júliusban a foglalkoztatási arány az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal, 55,5 százalékra mérséklődött. Ezen belül a férfiak mutatója 60,5, a nőké 50,6 százalékot tett ki.
A versenyszférában nőtt a munkanélküliség
A munkanélküliek létszáma – ugyanebben a korosztályban – hatvanezer fővel, 467 ezerre emelkedett egy év alatt, és ez az első negyedévhez képest 31 ezer fős létszámcsökkenést jelent. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 9,7-ről 11,1 százalékra emelkedett. Ezen belül a férfiakat 11,5, a nőket 10,5 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte. A munkanélküliség által leginkább érintett, 15–24 éves korosztály mutatója
egy év alatt 0,8 százalékponttal 26,3 százalékra emelkedett.
2010 első félévében a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszámcsökkenése megállt, az év első hét hónapjában pedig szerény mértékű növekedés következett be. 2010. január–júliusban 2 millió 680 ezer fő állt alkalmazásban, tizenöt ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 1 millió 810 ezer fő dolgozott, ami harmincezerrel volt kevesebb a 2009. január–júliusihoz képest.
A nonprofit szféra több embert foglalkoztat
A költségvetésben alkalmazásban álló 769 ezer fő 33 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, aminek hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése áll. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival1. (A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 72 százalékkal, 84 ezer főre növekedett.)
A nonprofit szférában jelentős, közel 14 százalékos létszámemelkedés következett be, itt 100 ezer ember állt alkalmazásban.
Hogyan alakultak a keresetek?
A keresetek növekedése az év elejéhez képest mérsékeltebb ütemben folytatódott. 2010. január–júliusban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 203 200 forintot, a nettó átlagkereset 132 900 forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 2,6 százalékkal, a nettó pedig 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a havi nettó átlagkereset 133 ezer forint volt, ami 9,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a költségvetés területén 134 500 forint volt a kézhez kapott bér összege, ez pedig 8,4 százalékos növekedést jelentett. (A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a nettó keresetek 11,1 százalékkal nőttek. A közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 75 500 forintot tett ki, ez közel négytizede a nemzetgazdaság és a közszféra átlagának.)
A nettó keresetek alakulására az alacsony bázis mellett döntően a személyijövedelemadó-szabályok változása hatott, emellett a költségvetésben foglalkoztatottak bérét a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi (bruttó 49–49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta. 2010. január–júliusban a reálkereset – a fogyasztóiár-index 5,4 százalékos növekedése mellett – 3,2 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. (Tavaly ilyenkor 2,1 százalékkal csökkent.) Idén a versenyszférát 3,5 százalékos, a költségvetés területét pedig 2,8 százalékos (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 5,4 százalékos) növekedés jellemezte.
"Nem kap szociális segélyt, aki legaláb 30 napot nem dolgozik"
Aki munkaképes és jövőre legalább 30 igazolt munkanapot nem dolgozik le, annak 2012-ben semmiféle juttatás nem jár – jelentette be Ózdon, a Bolyai Farkas Szakképző Iskolában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára,. Az államtitkár egy új, 120 millió forint értékű CNC labor átadásán vett részt, a beruházást uniós pénzek finanszírozták.
Megugrott a munkanélküliek száma az osztrák idegenforgalomban
A válság miatt Ausztriában megnőtt a munkanélküliség az idegenforgalomban: a Vida turisztikai szakszervezet szerdán ismertetett adatai szerint tavaly 32.569-en voltak állás nélkül a szakmában, 13 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
Hárommillió alatt a német munkanélküliek száma
A munkanélküliek száma októberben 3 millió alá süllyedt Németországban - jelentette be Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter. A szezonális hatásoktól megtisztított munkanélküliségi ráta a szeptemberi 7,5-ről 7,4 százalékra csökkent.
Nyolcezerrel nőtt a munkanélküliek száma Észak-Magyarországon
Egy hónap alatt több mint nyolcezerrel, 123 ezerre nőtt a regisztrált munkanélküliek száma az észak-magyarországi régió három megyéjében - közölte a regionális munkaügyi központ.
Hatszáz munkanélkülit alkalmaznak Salgótarjánban
Salgótarjánban az idei közfoglalkoztatási terv keretében 638 tartós munkanélkülit alkalmaz közcélú munkára az önkormányzat 525 millió forintból - erről hétfőn döntött a város közgyűlése.
Óriásplakáton hirdeti magát egy munkanélküli
Óriásplakáton hirdette magát egy munkanélküli Franciaországban: a 4 méter széles és 3 méter magas hirdetést egy bordeaux-i autóút mentén ragasztotta ki.
A diplomás magyaroknak könnyebb
Ötször annyival nőtt a diploma nélküliek munkanélküliségi rátája a gazdasági válság alatt, mint a diplomásoké - derül ki az OECD éves oktatásügyi jelentéséből, amelyet a szerdai Világgazdaság ismertet.
Kikre vadásznak a cégek?
Idén több mint száz kiállító állás- és képzési ajánlatai közül válogathattak, akik kilátogattak az őszi HVG Állásbörze Országos Képzési és Karriernapokra október 7-8-án a Syma csarnokba. A rendezvényen a – hagyományosan – felsőoktatási intézmények, munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel, valamint tanácsadással foglalkozó cégek, bankok és nagyvállalatok képviseltették magukat.
Aggódnak a 18 évesekért a britek
Kevesebb a munkanélküli, oktatási rendszerből is kimaradó 18-24 éves brit fiatal. Aggasztó viszont, hogy a 18 évesek között egyre több a nem tanuló, nem dolgozó - írja minisztériumi statisztikákra hivatkozva a BBC Online.
Kevesebb a munkanélküli Észak-Magyarországon
Csökkent a regisztrált munkanélküliek száma az Észak-magyarországi régióban augusztusban a megelőző hónaphoz képest, a térség három megyéjében az év nyolcadik hónapjában közel 103 ezer munkanélkülit tartottak nyilván - tette közzé augusztusi adatait a régió munkaügyi központja.
