Bár az oktatók személyére azonosíthatóan vonatkozó adatok, és az azokból levonható következtetések személyes adatnak minősülnek, azok nem lehetnek kizárólagosan az érintett személyek információs önrendelkezésének tárgyai – szögezte le az adatvédelmi biztos egy, a nyilvánosságra hozatal előtt állásfoglalást kérő egyetem beadványa kapcsán.

Az egyetemek, felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási célból kurzusértékelő lapot töltetnek ki a hallgatókkal, amelyet feldolgozva minden egyes kurzushoz meghatározott pontszámot rendelnek, így mérik a kurzus jellemzőit. A lapokon az oktató szakmai felkészültségére, segítőkészségére, az oktatott tananyag strukturáltságára, az oktató pontosságára, a kurzus interaktivitására és általában az azzal való elégedettségre vonatkozó kérdésekre várják a hallgatók válaszát.

Jóri András gyakorlatában már több esetben felmerült az oktatók véleményezésének, illetve a hallgatói kurzusértékelő lapok nyilvánosságra hozatalának a kérdése. Az ezen ügyekben adott állásfoglalások megállapították, hogy az oktatók személyére azonosíthatóan vonatkozó adatok, és az azokból levonható következtetések személyes adatnak minősülnek, ugyanakkor azok nem lehetnek kizárólagosan az érintett személyek információs önrendelkezésének tárgyai, tekintve, hogy az egyetemi autonómia szükségképpen kiterjed a belső nyilvánosság szabályainak legalább is részbeni meghatározására.

Az egyetemi oktatók munkájának hallgatói véleményezése, értékelése kizárólag célhoz kötötten ismerhető meg, ezért az értékelés nyilvánosságra hozatalára kizárólag az oktató előzetes beleegyezése vagy törvény felhatalmazása alapján van lehetőség. Ez a szabály vonatkozik az oktatói körökben történő nyilvánosságra hozatalra is - olvasható az adatvédelmi biztos közleményében.

A felsőoktatásról szóló törvény szerint a felsőoktatási intézményekben minőségbiztosítási rendszert kötelező működtetni, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezése eredményeire vonatkozó adatokat nyilván lehet tartani. A törvény értelmében az oktatói munka hallgatói véleményezése eredményei továbbíthatók a felsőoktatási intézménnyel hallgatói, foglalkoztatási jogviszonyban állók számára az intézményi szabályzatban meghatározott módon. A nyilvánosságra hozatalnak tehát Jóri András szerint nincsen törvényi akadálya.

A törvényi szabályozás megfelel az oktatás kollektív jellegének, amely az oktatási intézményt, annak minden hallgatóját, tanulóját, tanárát egy kollektív egységként tekinti, mely messzemenően meghatározza annak működési szabályait is. Ennek jegyében nem lenne célszerű a kurzusértékelő lapok nyilvánosságra hozatalának hozzájáruláshoz kötése, sem annak csupán részleges nyilvánosságra hozatala – foglalt állást a biztos.