szerző:
hvg.hu

Május elsején megnyílik az osztrák és a német munkaerőpiac az Európai Unióhoz 2004. május elsején csatlakozott tíz tagállam - köztük Magyarország - állampolgárai előtt. Milyen változásokat hozhat a munkaerő szabad áramlása? Mire számítanak az érintett felek: az osztrák állam, a határmenti tartományok és megyék munkaügyi szakemberei?

„Két éve dolgozom egy panzióban, Graz közelében. Családi vállalkozás: magyarok üzemeltetik és a személyzet is 'hazai'. Eleinte, amikor felszolgálóként alkalmaztak, 800 eurót kaptam havonta, és a szállásért, étkezésért sem kellett fizetnem” - meséli a 35 éves, többdiplomás Tamás, aki kikerülésekor csak pár szót beszélt németül. Azóta kirándulásokat is szervez a panzió vendégeinek, németül tanul, a havi keresete pedig 1200 euró (körülbelül 320 ezer forint) körül alakul.

Május elsején Ausztriában és Németországban is megszűnnek a munkaerő-piaci korlátozások, amelyek az unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország munkavállalóira ezidáig vonatkoztak. Sokan úgy vélik, ezután szabad a vásár: a kelet-közép-európai „munkások” elözönlik Ausztriát. Mások szerint a nyitás nem jár komoly veszélyekkel az osztrák dolgozókra nézve, különösen annak fényében, hogy a munkaerő-piaci liberalizációval egyidőben, azaz május elsején lép hatályba Ausztriában a bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény, amely szigorúan szabályozza a munkavállalási feltételek betartását.

Garantálja többek között azt is, hogy a kelet-közép európai munkavállalók alkalmazásakor ugyanazok - az osztrák kollektív szerződéseknek megfelelő - feltételek érvényesüljenek, mint az osztrák dolgozók esetében. Egy adott munkakört betöltő külföldi az előírtnál kevesebb bért nem kaphat, emellett a törvény azt is tartalmazza majd, hogy az Ausztriában foglalkoztatottak, vagy a kiküldetésben lévők munkaadójának a tényleges munkavégzés helyén kell őriznie a dolgozó bérezését igazoló német nyelvű dokumentumot, hogy azt a hatóság kérésére bármikor bemutathassa.

„Az elmúlt időszakban az ausztriai munkavállalást részben államközi egyezmények szabályozták, mint például az ingázókra vonatkozó egyezmény, amely szerint a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében lakhellyel rendelkezők vállalhatnak munkát Burgenland Bruck an der Leitha járásában” - válaszolta megkeresésünkre Rimányiné Somogyi Szilvia, a Vas megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója. Míg 1998-ban 550 főben maximálták az ingázók számát, idén már 2880 volt a keretszám. Ebből tíz szabad hely maradt a májusig tartó átmeneti időszakra - tudtuk meg. A gyakornoki keretszám évek óta változatlan - 1800 -, ám ezt nem használják ki.

Május elsejétől szabad a munkaerő-áramlás
©

Nyitás után: félelem vagy észérvek?

A Bécsi Munkaerő-piaci Szolgálat (Arbeitsmarktservice Wien, AMW) tanácsosa, Sebastian Paulick a hvg.hu-nak elmondta: egyelőre csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hány új külföldi munkavállaló érkezhet a május elsejei nyitás után Ausztriába. Paulick szerint az előrejelzések igencsak különbözőek: a bécsi Városháza honlapja szerint 15-25 ezer új külföldi alkalmazott jelenhet meg a piacon, közülük nyolcezren Nyugat-Szlovákiából érkezhetnek. A tanácsos szerint ugyanakkor ez a nagyságrend szinte elhanyagolható a 3,3 milliós osztrák munkaerő-piacon. Bécs mindazonáltal fontos helyszín, mert az Ausztriába érkezők fele várhatóan az osztrák fővárosban keres majd munkát. Ez most is így van. A tanácsos megjegyezte: napjainkban sok magyar dolgozik az országban, ám sosem volt probléma velük, beilleszkedésük, integrációjuk az osztrák társadalomba zökkenőmentes. Éppen ezért - mint mondta - nem tartanak attól, hogy mi lesz, ha újabb magyar munkavállalók érkeznek Bécsbe.

„Jól képzett szakemberekre leginkább a vendéglátás és az idegenforgalom területén van igény, a felsőfokú végzettségűek közül a mérnökök a legkelendőbbek” - nyilatkozta Rimányiné Somogyi Szilvia, hozzátéve, hogy a munkaerő-piaci nyitással a sógoroknál kínált állásajánlatok száma nem ugrik majd meg jelentősen, a meghirdetett szabad munkahelyek száma véges lesz. „A külföldiek várhatóan a turizmusban, a szállodaiparban, az éttermekben és a vendéglátás területén helyezkedhetnek el” – vélekedett Sebastian Paulick, az osztrák igényeket ismerve és ismertetve. A helyzetet szerinte jól mutatja, hogy a magyar foglalkoztatottak jelentős része - gyakorlatilag fele - szakácsként helyezkedett el Bécsben. „Az osztrákok nyilvánvalóan nagy hívei a magyar konyhának” - jegyezte meg tréfásan a tanácsos. Az egészségügy is számos munkavállalót beszippanthat, különösen ápolókra van nagy igény, de az ipar és a termelés is - a külföldi dolgozók számára - ideális terület.

©

Vita a diplomások esélyeiről

Mivel Ausztriában is keresett a magasan kvalifikált, németül jól beszélő, gyakorlott munkaerő, a nyitással elsősorban a diplomások járhatnak jól: eséllyel pályázhatnak meg olyan pozíciókat is, amelyek korábban esetleg csak az átmeneti korlátozó intézkedésekkel nem sújtott uniós tagállamok állampolgárai számára voltak elérhetőek - vélekedett Rimányiné Somogyi Szilvia. Ami a diplomásokat illeti, Paulick kevésbé bizakodó: szerinte a legfőbb akadály a nyelvtudás. Mint mondta, a diplomások korábban is viszonylag könnyen léphették át a határt. Aki jól beszél németül, már úgyis Ausztriában vagy Németországban dolgozik - vélekedett. (2008. január elsején új szabályok léptek életbe Ausztriában: összesen 67 hiányszakmában - többek között építő- és gépipari szakmunkások, gépészmérnökök és technikusok esetében - tették lehetővé az unióhoz 2004-ben csatlakozott tagország állampolgárai számara a munkavállalási engedélyek könnyített kiadását.)

A magyar munkavállalókra nem igazán jellemző a mobilitás, sokaknál az anyagi fedezet nincs meg ahhoz, hogy az első fizetésig finanszírozzák külföldi tartózkodásukat, míg másoknál a nyelvtudás hiánya a kizáró ok  – ezért a magyar munkaerő tömeges kiáramlásától nem kell tartaniuk az osztrákoknak – vázolta a várható helyzetet a  Vas megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mielőtt valaki úgy dönt: elfogad egy ígéretesnek tűnő állásajánlatot, tájékozódjon az aktuális feltételekről, elvárásokról és megfontoltan, körültekintően döntsön.

Kismarton is versenyképes akar maradni

Ausztria Magyarországgal határos tartományának, Burgenlandnak Kismarton, azaz Eisenstadt a székhelye. A városnak számos közös, határon átnyúló projektje van Sopronnal – mondta a hvg.hu-nak Maximilian Schulyok, a kismartoni polgármesteri hivatal kommunikációért felelős hivatalnoka. Schulyok megemlítette: Eisenstadtban 14 ezer munkahely van, ez több mint a lakosság lélekszáma. (Kismartonban 13 ezernél kevesebben élnek.) Évek óta sok magyar állampolgár ingázik és vállal állást a városban. „A keleti nyitást mindig nagy esélynek tekintettük, nem pedig fenyegetésnek. A munkaerőpiac végleges megnyitása sem okoz fejtörést, hiszen a magyar munkaerő számunkra egy ideje már magától értetődő” - hangsúlyozta Schulyok, hozzátéve, hogy számukra inkább az a kihívás, hogy Eisenstadt, mint üzleti, ipari telephely, továbbra is versenyképes maradjon Béccsel, Pozsonnyal és Sopronnal szemben.

Makroelemzők szerint a május elsejétől megnyíló német és osztrák munkaerőpiac nem lesz lényeges hatással Magyarországra, sokkal inkább Lengyelország és Németország munkavállalóinak helyzetét befolyásolja majd. Utóbbiban egyes elemzők szerint jelenleg is egymillió üres munkahely van, és idén várhatóan 300 ezer új állás létesül. Ezt az „űrt” a lengyelek könnyen betölthetik, és a lengyel gazdaság számára jelentős hajtóerő lehet majd a vendégmunkások által hazautalt összeg is. A lengyelek egyébként is mobilabbak, mint a magyarok - mondta egy szakértő a hvg.hu-nak -, hiszen Angliába és Írországba is ők érkeztek a legnagyobb számban. A vendégmunkások hazautalásai Romániában is jelentős szerepet játszanak: az ottani fizetési mérleget éppen ezeknek a dolgozóknak az átutalásai tartják egyensúlyban makroelemzők szerint.

Osztrák álom, magyar valóság?

Tavaly  több mint 20 ezer magyar dolgozott Ausztriában, 8 ezren pedig Burgenlandban vállaltak állást. A határmenti régióban alkalmazott magyarok 75 százaléka férfi, a munkavállalók háromnegyede 25-45 év közötti, mindössze 5 százalékuk 25 évnél fiatalabb – derül ki a témában végzett felmérésekből. Az ingázók elsősorban a határmenti kistelepülések lakói közül kerülnek ki, többségük nem tervezi, hogy Ausztriában telepszik le, inkább átmeneti, jó pénzkereseti lehetőségnek tekintik az osztrák munkát.

 

Az osztrák statisztikai hivatal (Statistik Austria) közlése szerint az országban 4,089 millióról 4,134 millióra nőtt a munkavállalók száma egy év alatt - 2010. negyedik negyedévére. A foglalkoztatottak növekedése részben az osztrákoknak ( plusz 16 600 fő), részben a külföldieknek (28 300 fő) köszönhető. 2010. IV. negyedévében az osztrák munkanélküliség 4,1 százalékos volt. Az álláskeresők többségét - 6,6 százalékot - Bécsben regisztrálták. Ezután a gazdag nyugati tartományok, Vorarlberg és Stájerország következnek 4,3-4,3 százalékkal. Alsó- és Felső-Ausztriában 3,5 és 3,4 százalékos, Karintiában és Burgenlandban 3,2-3,1 százalékos volt a munkanélküliség, míg Tirolban és Salzburgban 3 és 2,3 százalék.

 

Drónok harca: Olajválsághoz vagy háborúhoz vezet a szaúdi rakétatámadás?

Drónok harca: Olajválsághoz vagy háborúhoz vezet a szaúdi rakétatámadás?

Oroszországban letartóztattak egy szibériai sámánt, aki ki akarta űzni Putyint a Kremlből

Oroszországban letartóztattak egy szibériai sámánt, aki ki akarta űzni Putyint a Kremlből

A nap fotói: egyszerű felfestések, de gyalogosok életét menthetik meg

A nap fotói: egyszerű felfestések, de gyalogosok életét menthetik meg

Ezért nem okozott nagyobb bajt a múlt heti angyalföldi tűz

Ezért nem okozott nagyobb bajt a múlt heti angyalföldi tűz

A közmunkaprogrammal csalt, elítélték Versend polgármesterét

A közmunkaprogrammal csalt, elítélték Versend polgármesterét

Magyar állampolgár lett a menekült lány, akiről film is készült

Magyar állampolgár lett a menekült lány, akiről film is készült