szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A májusban felszabaduló németországi munkaerőpiac az évtized végéig legfeljebb 1,2 millió bevándorlót vonzhat a kelet-európai uniós tagállamokból egy kedden bemutatott felmérés szerint.

A kölni IW gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln - IW) vizsgálata szerint az idén és jövőre összesen 800 ezer bevándorló érkezhet abból a 8 uniós tagországból, amelyek állampolgárai májustól szabadon vállalhatnak munkát Németországban. 2013-ban aztán várhatóan visszaesik az érdeklődés, és 2020-ig csupán feleannyian próbálkozhatnak, mint a nyitás első két évében.
   
Így összesen 1,2 millióan mehetnek az úgynevezett E8 csoport államaiból Németországba dolgozni, ami jóval mérsékeltebb erősségű bevándorlási hullám a kilencvenes évek nagy rohamához képest, amikor nagyjából 3,3 millió kelet-európai migráns érkezett az országba.
   
A munkaadói érdekképviseletek háttérintézményeként számon tartott IW tanulmánya szerint a nyitás igen előnyös a német gazdaság számára, hiszen a képzett kelet-európaiak megjelenése enyhítheti az egyre súlyosabb szakemberhiányt, ami a jelenlegi, felfelé ívelő ciklusban, a beinduló konjunktúra idején különösen fontos.
   
Ugyanakkor szakszervezetek bérfeszültségektől tartanak, attól félnek, hogy a munkaerőpiaci nyitás révén élesedik majd a verseny az állásokért, ami lefelé nyomhatja a fizetéseket. Az IW felmérése szerint is erős ez a véleményáramlat, a kutatás alapján a munkavállalók 40 százaléka véli úgy, hogy a saját munkerőpiaci helyzetét tekintve negatív következményekkel járhat a kelet-európai uniós polgárokra vonatkozó korlátozások teljes feloldása.
   
Az EU8 országcsoportban jelenleg 12 millióan foglalkoznak a gondolattal, hogy külföldön dolgozzanak. A tapasztalatok szerint azonban 10 és 50 százalék között van azoknak az aránya, akiknél a tervet tettek is követik, és a többség csak átmenetileg maradna külföldön. Tehát legfeljebb 6 millióan vándorolhatnak ki május után, de ők sem örökre, Németország pedig ugyan a rendszerváltás után sokáig a legnépszerűbb célország volt a külföldön dolgozni vágyó kelet-európaiak körében, 2004 óta viszont már Nagy-Britannia az első számú célpont. Oda elsősorban a Baltikumból vágynak sokan, míg a magyarok, szlovénok és szlovákok számára főleg Ausztria vonzó. Sokan nem is az EU-belül, hanem Amerikában vagy Ausztráliában vállalnának munkát, a 2020-ig 1,2 millió E8-as bevándorlót valószínűsítő becslés ezért a lehetőségek legfelső határát jelzi - áll a tanulmányban.
   
Május 1-jén a közép-kelet-európai térség nyolc országának - Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország Észtország, Lettország és Litvánia - állampolgárai előtt nyílik meg teljesen a német és az osztrák munkaerőpiac. Németország és Ausztria az EU 2004-es bővítésekor 5+2 éves halasztást kért a munkaerőpiaci nyitásra, ez jár le május 1-jén. Románia és Bulgária esetében a halasztás 2014-ig tart.

hvg.hu Karrier

Magyarinvázió Bécsben? – Május 1-től korlátlan munkalehetőségek

Május elsején megnyílik az osztrák és a német munkaerőpiac az Európai Unióhoz 2004. május elsején csatlakozott tíz tagállam - köztük Magyarország - állampolgárai előtt. Milyen változásokat hozhat a munkaerő szabad áramlása? Mire számítanak az érintett felek: az osztrák állam, a határmenti tartományok és megyék munkaügyi szakemberei?

Telex: Több százezer magyar felhasználó személyes adatai szivároghattak ki a Kütyübazár oldaláról

Telex: Több százezer magyar felhasználó személyes adatai szivároghattak ki a Kütyübazár oldaláról

A szirének nem mennek férjhez – kritika Paolo Sorrentino új filmjéről

A szirének nem mennek férjhez – kritika Paolo Sorrentino új filmjéről

New Yorkban folytathatja a Fradi távozó edzője

New Yorkban folytathatja a Fradi távozó edzője

10 új autó, amit nagyon várunk 2025-ben – magyarországi modellek is főszerepben

10 új autó, amit nagyon várunk 2025-ben – magyarországi modellek is főszerepben