Leginkább a vendéglátóipari helyeken dolgozók munkavégzésére lesz hatással a dohányzás szigorítása, amelyről szerdán döntött a parlament. Nagyon sok cégnél eddig sem lehetett az irodaépületen belül rágyújtani, mivel a dohányzásra kijelölt helyek nem biztosítottak kellő védelmet a dohányfüst ellen. Az új szabályozásnak köszönhetően előtérbe kerülhetnek a munkahelyi leszoktató programok vagy az egészséges életmód anyagi ösztönzése.
A magyar felnőttek 38 százaléka dohányzik, a cigaretta káros hatásai miatt pedig tizennyolc percenként hal meg valaki. Az Európai Unióban évente 650 ezer ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben, Magyarországon pedig évente mintegy 30 ezer ember veszíti életét a dohányzásra visszavezethető betegségek következtében, míg a passzív dohányzás miatt 2 300 ember hal meg. A tüdőrák halálozását tekintve világelsők vagyunk, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás következtében alakul ki - sorolja az elrettentő statisztikákat Demjén Tibor, miért is volt szükség a szigorításra.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője elmondta: a dohányzás sokkal veszélyesebb lehet a dolgozók egészségére, mint az a munkakör, amit ellátnak. Az viszont kétségtelen, hogy a vendéglátóipari helyeken sokszor nem valósul meg a nemdohányzó dolgozók egészségének a védelme. A jelenlegi gyakorlat szerint a munkavédelmi törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánítassa, ha azzal az alkalmazottak többsége egyetért. Emellett a nemdohányzók védelme érdekében a zárt légterű helyiségekben jól elkülönítve dohányzóhelyet kell kijelölni, szabályozva a megfelelő műszaki felszereltséget és levegőztetést.
A cikk teljes szövegét a HR Portalon olvashatja.
