A megpályázott állás betöltése előre kiszámítható és persze nem várt nehézségekkel is járhat a munkavállalók számára. Be kell illeszkedniük egy ismeretlen környezetbe, ami eleve számos buktatót rejt: a vállalati közeg, a kollégák, a munkakör és az azzal járó feladatok, kötelezettségek és nem utolsó sorban a főnök megismerése időbe telik. Melyek a legfontosabb tudnivalók, a zökkenőmentes együttműködés zálogai?

Milyen ember a főnök?

Jó, ha a dolgozó már az első napokban különös gondot fordít arra, hogy megismerje főnökét. Néhány nap alatt persze lehetetlen kiismerni valakit, de ahhoz elég ez az idő, hogy kiderüljön, milyen szempontokat kell szem előtt tartania a hatékony közös munka érdekében. Az a legjobb módszer, ha figyeli, hogyan viselkedik a főnök az alkalmazottakkal, milyen kapcsolatot alakított (és alakít) ki velük, és a beosztottak hogyan viszonyulnak hozzá. A rátermett, empatikus vezetőt tisztelik a kollégák és beosztottak. Adnak a szavára, ami viselkedésükön, kommunikációjukon és közvetve a munkamoráljukon is látszik. Érdemes megfigyelni, hogyan közelít a dolgozókhoz a vezető - barátságosan vagy távolságtartóan, kimérten vagy közönyösen -, személyesen kommunikál velük vagy e-mailben, esetleg egy egész csoportnak címezve mondandóját.

sxc.hu

Milyen vezető a főnök?

Ahhoz, hogy a főnök-beosztott közötti munkakapcsolat harmonikus legyen, fontos, hogy mindketten tisztában legyenek azzal, hogy a másik hogyan dolgozik, milyen értékeket tart szem előtt, és persze hogy kezeli és oldja meg a felmerülő problémákat, nehézségeket. (A főnök részéről nem mindig látszik a törekvés, hogy megismerje alkalmazottait, akad, akinél csak az a fontos, hogy a dolgozó jól teljesítsen, ám mindegy, hogyan éri ezt el, míg mások veszik a fáradságot és megismerik munkavállalóik „emberi oldalát” is. Ez persze attól is függ, hogy hány főt foglalkoztat az adott cég. (A közép- és nagyvállalatoknál mára HR-es foglalkozik a személyzetis ügyekkel.)

Milyen tulajdonságai vannak a főnöknek?

Azonnal kimondja, amit gondol, vagy előbb mérlegel, és csak utána nyilatkozik? Nagyvonalakban vázolja az elképzelésit, teret adva a besztottak kreativitásának vagy mindent részletesen, pontosan, esetenként szájbarágósan ad elő, azt is előírva, hogyan kell végrehajtani az adott feladatot? Fontos szempont, hogy a főnök elfogadja-e az egyéni, kreatív megoldásokat - ez persze függ a cég profiljától, jellegétől, az egyes munkaköröktől -, ad-e a beosztottak véleményére, vagy csak azt tudja elfogadni, amit ő talált ki/adott utasításba.

Mit vár el magától és másoktól a főnök?

A maximalista vezető beosztottaitól is ugyanazt várja el, amit saját magától: ha gyilkos tempóban dolgozik, természetesnek tartja, hogy a dolgozók is alkalmazkodnak hozzá, ha rugalmas és egyéni szempontok szerint mérlegel, az is belefér, hogy az alkalmazottak más időbeosztásban és ritmusban dolgozzanak. Nem árt, ha már az elején tudja a munkavállaló, mire számíthat: ez általában már az állásinterjú utolsó körében kiderül, ám az is előfordulhat, hogy csak élesben szembesül azzal: lényegesen több tennivalója lesz, mint amire számított. Ha a vállalati elvárások nagyban eltérnek a munkaszerződésben rögzítettől, érdemes menet közben tisztázni a főnökkel, mit vállalt a dolgozó és ténylegesen mire kötelezik. Az őszinte beszélgetés - még ha kínos is - a jó munkakapcsolat alapja.