Idén sem volt könnyű dolguk az egyetemre vagy főiskolára bejutni vágyóknak: a topszakokra - gazdálkodás és menedzsment, turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel, kereskedelem és marketing, mérnök-informatikus - sokszoros volt a túljelentkezés, és a legnépszerűbb intézményekben magasra tették a lécet - szigorúín húzták meg a ponthatárokat. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakának államis helyeire például 457 ponttal lehetett bekerülni, míg a nemzetközi tanulmányok szakra bejutóknak 453 pontot kellett elérniük a sikeres felvételihez. (A ponthatárokról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.)

Idén, a Felvi.hu-n is közzétett adatok szerint összesen 140 953-an jelentkeztek valamely egyetemre vagy főiskolára. Nappalis, alapképzésre, egységes osztatlan képzésre 84 359-an, mesterképzésre 26 141-en szerettek volna bejutni. A jelentkezők nagy többsége - 125 733 felvételiző - államilag finanszírozott formában szeretett volna továbbtanulni.

Tegnap kiderült, ki tanulhat tovább szeptembertől.

Stiller Ákos

Legtöbben – 26 623-an – idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerették volna megkezdeni egyetemi tanulmányaikat. A Debreceni Egyetemre 18 883-an, a Szegedi Tudományegyetemre 18 533-an, a Pécsi Tudományegyetemre 17 531-en, a Budapesti Gazdasági Főiskolára 14 986-an, a gödöllői Szent István Egyetemre 13959-en, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre 12 493-an szerettek volna bekerülni. A Nyugat-magyarországi Egyetemre 9560, a Semmelweis Egyetemre 8678, a győri Széchenyi István Egyetemre 8027, míg a Miskolci Egyetemre 8003 diák jelentkezett.  

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a ponthatárok kihirdetése után elmondta, hogy első körben az összes jelentkező kétharmada jutott be valamely felsőoktatási intézménybe, körülbelül 500-zal kevesebben, mint tavaly. Mesterképzésekre 19 600 helyet hirdettek meg, ebből 15 821 „kelt el” a ponthatárok kihirdetése után. Mint Princzinger jelezte: egy felvételiző átlagteljesítménye 354 pont volt, szemben a tavalyi 352-vel. Az államilag finanszírozott képzések felénél 300 és 400 között húzták meg a ponthatárt, a költségtérítéses képzések esetében a szakok felénél csak 200 és 300 pont között kellett teljesíteni.

Ahova kevesen jelentkeztek

A kizárólag költségtérítéses képzést kínáló intézmények esetében - legyen szó alapképzésről vagy éppen mesterképzésről - minden évben fennáll annak lehetősége, hogy nem sikerül feltölteni a hallgatói keretszámot, ezért az aktuális szemeszterre meghirdetett képzések valamelyike nem indul. Mivel a hallgatók többsége első körben igyekszik államilag finanszírozott helyre bekerülni, és csak kevesen vannak, akik tudatosan és első helyen költségtérítéses képzést jelölnek meg, érthető a tendencia.

Stiller Ákos

A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolára idén 348-an jelentkeztek, ebből 180-an első helyen jelölték meg valamely szakot. Az intézmény nemzetközi gazdálkodás szakán egyébként csak költségtérítéses képzést hirdettek meg - 210 ezer forint egy félév -, ám mivel alapképzésre, egységes osztatlan képzésre - nappali munkarendben - csak 12-en szerettek volna bekerülni, a hallgatói keretszámokat viszont 45-70 főben szabták meg, ezért a szak idén nem indul.

Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolára idén 152-en jelentkeztek, mindannyian nappalis alapképzésre, egységes osztatlan képzésre. Közülük 59-en első helyen jelölték meg az intézmény valamely szakát. Az IBS-en csak költségtérítése képzés indul – 687 500 forint egy félév – gazdálkodás és menedzsment szakon, angol vagy magyar nyelven, valamint pénzügy és számvitel szakon, angol nyelven. A keretszámokat  mindhárom képzés esetében 5-100 főben határozták meg, betöltetlen helyek tehát még jócskán maradtak. A ponthatárt az IBS-en egyébként 200-nál húzták meg.