Nem mindegy, mit ad ki magáról a Facebookon, ha állást keres
Az amerikai munkáltatók eddig is alaposan utánanéztek az állásaikra pályázók előéletének, van-e priusza, hogy áll a hitelekkel, sőt, a Google vagy LinkedIn segítségét is igénybe vették. A legújabb fejlemény, hogy az alkalmazáshoz egyes cégek esetében sikeresen át kell menni egy közösségi média háttérvizsgálaton is.
Egy éve indult a Social Intelligence (kb. Közösségi hírszerzés) nevű cég, amelynek szolgáltatásai az elmúlt hét év online eseményeire összpontosítanak. A cég a jelöltről egy portfóliót készít, amelyben a szakmai sikerek és jótékonysági tevékenységek mellett bizonyos negatív információk is helyet kapnak, így a rasszista kijelentések online bizonyítékai, utalás droghasználatra, illetlen fényképek, sms-ek és klipek, fegyverek vagy bomba nyilvános mutogatása és bármilyen erőszakos cselekmény - írja a The New York Times.
A jelöltre nézve kevésbé hízelgő információ következménye: nem kapja meg a hőn áhított állást. Ez történt az online hirdetésben OxyContint kereső illetővel, de a közösségi oldalon magáról meztelen fotókat megosztó hölgyet sem alkalmazták kórházi nővérnek.
A jelentések az amerikai jogszabályoknak megfelelően nem tartalmazhatnak bizonyos típusú információkat, így pl. utalást a jelölt vallási, etnikai hovatartozására, fogyatékosságra, és minden egyébre, amit az állásinterjú során tilos megkérdezni. A pályázónak ugyancsak hozzájárulását kell adnia a háttérinformációk gyűjtéséhez, a kedvezőtlen adatokról értesítést is kap.
Vélemények szerint a portfólió kiküszöböli az esetleges tévedéseket a jelölt személyével kapcsolatban. Az egyszerű Google-keresés nem fair, és a munkáltató akaratán kívül is diszkriminációt követhet el valaki ellen. Emellett a céget is védi egy utólagos diszkriminációs per ellen.
Az online hírszerzők által talált adatok alig harmada származik a nagy közösségi oldalakról, mint a Facebook, Twitter and MySpace. A legtöbb negatív információt a mély web szakértő keresése tárja fel, ami a blogbejegyzéseket és kisebb közösségi oldalak megjegyzéseit is célozza. A legtöbb ember számára a fényképek és a videóklipek okozzák a bajt, de érthetetlenül sok a meztelenkedés és a fegyvermutogatás is.
Az USA-beli cégeknek dolgozó fejvadászok 75 százaléka végez online háttérkeresést az álláspályázókról. 70 százalékuk bevallottan elutasított már jelentkezőket az online eredmények alapján. A cégek fele kér hiteljelentést a pályázóról az álláspályázási folyamat részeként. A magas rangú vezetők esetében pedig nem ritka egy sokkal teljesebb vizsgálat sem, amelyet magánnyomozó irodák végeznek.
A cikkhez mintegy 300 megjegyzés érkezett, az egyik véglet szerint minél kevesebb van az emberről online, annál jobb. Egy másik vélemény szerint viszont az ilyen ellenőrzés sikeres lehet a 'gondatlanságból elkövetett alkalmazás' gyakorlata ellen.
