Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Idén is elkészült a QS World University Rankings rangsora a világ legjobb egyetemeiről. Az élen nem történt változás tavaly óta: a Cambridge-i Egyetemet 2011/12-ben is a Harvard követi. Harmadik a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology). Negyedik helyre a Yale Egyetem került, ötödik az Oxfordi Egyetem, hatodik a londoni Imperial College. A hetedik helyre a University College London (UCL) került. Ezt követi a Chicagói Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem, tizedik helyen pedig a Columbia Egyetem.
A Cambridge-i Egyetemen a brit diákok 4-6 ezer dolláros (körülbelül 780 000 - 1 200 000 forintos) tandíjat fizetnek egy félévre, míg a külföldi hallgatók 20-22 ezer dollárt (körülbelül 4 millió forintot). Utóbbiaknak 18-20 ezer dollárba kerül a posztgraduális képzés. Ugyanennyi egy félév az Oxfordi Egyetemen is. A legjobb tíz felsőoktatási intézmény közül a Chicagói Egyetemen a legmagasabb a tandíj: egységesen 42-44 ezer dollár egy félév. A posztgraduális képzésért is ugyanennyit kell fizetni. A Harvardon 36-38 ezer dollár a féléves tandíj.
MTI / Filep István
A legjobb tíz helyen kizárólag amerikai és brit felsőoktatási intézmények állnak, míg az első száz között 31 amerikai és 18 brit egyetem szerepel. A listára - többek között - nyolc ausztrál, hat japán, négy kanadai, három svájci, hongkongi, dél-koreai és kínai egyetem került fel. Magyar egyetem nem jutott a legjobb 300 közé.
Akad viszont olyan nemzetközi egyetemi rangsor, mely magyar felsőoktatási intézményeket is nyilvántart. Ahogy arról korábban már írtunk, a sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) ötszázas rangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem a 301-400. helyen szerepelt. A brit Quacquarelli Symonds 2011-es kétszázas (szociológiai) listáján a Közép-európai Egyetem (CEU) a 101-150. helyen végzett.
A listák összeállításakor különféle - szubjektív - szempontokat vesznek figyelembe a készítők: az oktatók véleményét, az oktatás színvonalát, a végzős hallgatók elhelyezkedési mutatóit, vagy éppen a friss diplomások publikációit.
