Kik számíthattak a legnagyobb béremelésre idén?

A mérsékelt béremelések miatt 2011-ben ismét csökkentek a bruttó reálbérek - derül ki a Hay Group idei felméréséből.

  • hvg.hu hvg.hu
Kik számíthattak a legnagyobb béremelésre idén?

Idén ismét bruttó reálbér csökkenéssel kell a munkavállalóknak szembesülniük: az adóváltozások hatásait figyelmen kívül hagyva bruttó bérük az inflációnál kisebb mértékben nőtt. A cégek tavalyhoz hasonlóan átlagosan 3,7 százalékkal emelték a béreket, az emelés mértékét leginkább a személyi jövedelemadó hatásai befolyásolták.

Amennyiben az MNB által tervezett 4 százalék körül alakul az infláció – legfeljebb az alacsonyabb munkakörökben dolgozóknak nőhet minimálisan a bérük, mint az infláció mértéke - áll a Hay Group felmérésében. Mint írják, ha az elmúlt öt évet nézzük, minden évben kevesebbet ér az inflációs hatással számolt bruttó reálbér. Bár 2006-hoz képest 25,5 százalékkal nőttek a hazai fizetések, reálértékük közel 14 százalékkal esett vissza. Ez jórészt a gazdasági válság hatásainak köszönhető, melynek éveiben az éves infláció folyamatosan meghaladta a cégek átlagos béremelési számait.

Minimális béremelés

Az átlagosnál alacsonyabb béremelést hajtottak végre az FMCG (nem tartós fogyasztási cikkek) vállalatokban, ahol évek óta az erőteljes verseny és a kis árrés komoly költségtakarákosságra kényszeríti a cégeket. Hasonlóan alakult az emelés a pénzügyi ágazatban (bankok, biztosítók), ahol minden más ágazatnál nagyobb különbség figyelhető meg a felsővezetők és az alacsonyabb beosztásban dolgozók béremelése között: a menedzserek bérét átlagosan 2 százalékkal kevesebbel emelték.

Ahol jobb a helyzet

Az ipari termelői vállalatok körében az emelések több mint fél százalékkal magasabbak voltak az országos átlagnál. Ez főként azzal magyarázható, hogy a szektor cégei a válság éveiben befagyasztották a béreket, ám idén megpróbálták ezt valamelyest kompenzálni. Emellett a nagy (főleg autóipari) bővítések, fejlesztések miatti munkaerőtoborzás is felhajtóerővel bír az ágazatban - derül ki a Hay Group felmérésből, amelyet közel 440, főként munltinacionális nagyvállalat 270 ezer munkavállalójának béradatai segítségével készítettek el. 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.