A kormány keresi a konfliktust az egyetemistákkal?

Más uniós tagállamokra hivatkozott Czomba Sándor az InfoRádióban, amikor arról beszélt, hogy a tervek szerint Magyarországon csak bizonyos ledolgozott idő után kapnák meg a teljes minimálbért a fiatalok. Szerinte ennek a bevezetésnek foglalkoztatottság-segítő hatása lesz, de a kérdésre, hogy ez az intézkedés elég-e a fiatalok itthon tartására, azt felelte, hogy "amíg nem állnak rendelkezésre jól fizető munkahelyek, addig lesz kísértés arra, hogy a fiatalok külföldön próbálkozzanak jobb megélhetést keresni".

Pintér Zsolt fejvadász és karrierszakértő szerint több hatása is lehet annak, ha megvalósul ez az elképzelés. Kiemelte, hogy a Fidesz elveszítheti a fiatalok jelentős részét mint szavazótábort. Pintér Zsolt 12 egyetemen tanít, folyamatos kapcsolatban van a hallgatókkal, akik egyre kevésbé szimpatizálnak a párttal.

Munkahely vagy munkabér?

Munkáltatói szempontból viszont akár ösztönző hatása is lehet az elképzelésnek, hiszen elméletben megtörténhet, hogy szívesebben alkalmaznak pályakezdőt, ha nem kell neki a teljes minimálbért kifizetni. Ennek azonban a gyakorlatban kevés esélye van, hiszen a munkáltató nem azért veszi fel a dolgozót, mert olcsó, hanem mert szüksége van rá. Ezt a szempontot legfeljebb a kisvállalkozások veszik figyelembe, ahova így a rokonokat bejelenthetik munkára, de tömegeket nem mozgat meg az intézkedés.

Pintér szerint a pályakezdők minimálbérének csökkentése a diplomás fiatalokon nem segítene, igaz, nem is rontana jelentősen a helyzetükön, ami már enélkül sem egyszerű. "Ez egy nagy lufi, amit fellövünk, de nem történik semmi" - fogalmazott.

Diákok az Educatio kiállításon. Munkahely vagy munkabér

Stiller Ákos

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy volt már hasonló gyakorlat Magyarországon. 2005-ben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megállapodást kötött a 2006-2008 közötti bérminimumokról, ekkor gyakorlathoz kötötték a fizetéseket. Elmondta, hogy az új Munka törvénykönyve (ami júliusban lép hatályba) megadja majd a lehetőséget az eltérő minimálbérekre. A későbbi konstrukciót viszont "érzékenyen" kell végiggondolni, ugyanis ez "kőkemény" szakmai kérdés.

A vállalkozások szempontjából csökkentheti a feszültségeket, ha körültekintően vezetik be. A leendő dolgozó választás előtt áll: munkahely vagy munkabér?

Enélkül is nehéz a helyzet

Több munkaerő-közvetítő céget is megkerestünk, milyen hatásai lehetnek a tervezetnek. Az egyik ilyen vállalat munkatársa, aki tőlünk hallott először a tervről, de nem kívánt nyilatkozni, csak annyit mondott: "[a kormány] keresi a konfliktust az egyetemistákkal".

Kovács András a Graftontól úgy vélte, ha bevezetik az intézkedést, az nem fog drasztikus különbséget eredményezni, mivel így is nagyon nehéz a munkakeresők helyzete. Szerinte akik megtehetik, hogy kimennek, azok ezt már most megteszik, a bizonytalanokat nem feltétlenül egy ilyen változás fogja elüldözni Magyarországról - főleg, mióta kint is egyre több a lehetőség, és már nem csak mosogatói vagy bébiszitteri munkát kaphatnak a magyar fiatalok.

Hozzátette, hogy a minimálbér kérdése a magánszektorban nem releváns, itt a pályakezdők is többnyire 200-250 ezer forintos bruttó fizetéssel indítják karrierjüket. Az intézkedés inkább a közszférában dolgozóknak lehet plusz érvágás, hiszen például az egészségügyisek vagy a pedagógusok eddig is keveset kerestek. Kovács András elképzelhetőnek tartja, hogy az ötletben "lehet igazság", de ez egyáltalán nem megoldás a munkanélküliségi problémákra.

Szerinte a diplomás álláskeresőket egyáltalán nem fogja érinteni az intézkedés, inkább a szakmunkásoknak, középiskolai végzettségűeknek, vagy az OKJ-s papírral rendelkezőknek lesz nehezebb a helyzetük.

"Többől se lehet megélni"

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke, Csaposs Noémi úgy fogalmazott, hogy az elképzelésnek valóban lehet foglalkozásnövelő hatása, viszont a pályakezdő fiataloknak magasabb a minimálbérnél a fizetési igényük, így akik eddig sem vállalták el ennyi bérért a munkákat, a csökkentés után végképp vissza fogják utasítani őket. Hozzátette, hogy az intézkedés elméletben jó, de nehéz így tartósan motiválni a pályakezdőket, viszont a munkáltatók lehetséges, hogy szívesebben alkalmaznák a tapasztalattal nem rendelkezőket, amennyiben ez számukra kedvezőbb.

Munkaügyi központ a belvárosban. Keresgélve

MTI / Szigetváry Zsolt

Az elnök felhívta a figyelmet, hogy nem szabad a statisztikáknak sem hinni, a szürkefoglalkoztatás miatt ugyanis nagyon sokan nem annyiból élnek, mint amennyire be vannak jelentve. Hozzátette, az a legnagyobb baj, hogy nemhogy minimálbéről, többől sem nagyon lehet megélni. "Mindenki maga dönti el, mennyiért vállal munkát" - fogalmazott.

Tovább tolódik a gyermekvállalási hajlandóság

Jónás Anikótól, a Kelly Services ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy a pályakezdők fizetései is várhatóan csökkennek majd európai uniós szinten. Az IDS kutatásai azt mutatják, hogy a pályakezdők átlagfizetése jóval az infláció mértéke alatt növekszik.

Az Egyetemi és Főiskolai Oktatók Szövetsége (UCU) arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályakezdő fizetések nem növekszenek arányosan a tandíjakkal. Regionális szinten óriási a különbség az átlag órabérek között, ennek ellenére a minimálbérek színvonalát rögzítették számos tagországban. A legfrissebb Eurostat-adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Királyságban London kínálja a legmagasabb átlag órabéreket a régióban. "Nem nagyon van más lehetőség, alkalmazkodni kell" - mondta Jónás Anikó.

A legalacsonyabb átlagbérű régiók listáján (kevesebb mint 4 euró/óra) egyébként a Dunántúl vezet, rögtön utána pedig egy helyen szerepel Törökország, az Alföld és Észak-Magyarország.

"Figyelembe véve, hogy az elkövetkező 10 évben a magasan képzett, nem fizikai területeken mintegy 8,5 millió állás keletkezését prognosztizáljuk Európában, a tervezett bércsökkentés kiváló indok lehet a nyelveket magas színvonalon beszélő, tehetséges, mobil fiatalok elvándorlására. Valószínűleg az a tudás fog kivonulni az országból, amire itthon is a legnagyobb szükség volna. Továbbá a családalapítás, a gyermekvállalási hajlandóság az egzisztencia megteremtésével arányosan tovább tolódik, ami egy erősen fogyó nemzet esetén további kockázatokat jelent" - tette hozzá Jónás Anikó.