A megállapítások az MNB FB-nek abban a jelentésében olvashatóak, amelyet az FB a jegybank gazdálkodásáról készített, és szerdán juttatta el az Országgyűléshez.

A felügyelőbizottság az MNB 2011-ben folytatott gazdálkodását értékelve ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a költségtakarékos gazdálkodásra törekvés és a költségcsökkentés ellenére a gazdálkodás nem minden elemében jelenik meg a racionalitás.

Az FB a személyi költségek kapcsán már 2010-ben kifogásolta a jegybank bérpolitikáját, amely figyelmen kívül hagyta az állami takarékossági elvárásokat. Az FB kritikai észrevételei alapján az MNB  elnöke tájékoztatta az FB-t, hogy a jegybank 2011-ben új bérpolitikai stratégiát alakít ki. Az új stratégiát az FB megtárgyalta, irányát elfogadhatónak tartva a konkrét mértéket nem tartotta elegendőnek arra, hogy  mérséklődjön a túlzottan magas bérszínvonal.

Az FB jelentése megállapítja: a bank javadalmazási rendszerének része, hogy 23 banki vezető számára kül- és belföldi használatra térítésmentesen személygépkocsit biztosít, amelyet kérésre családtagok is vezethetnek. Ezt az FB indokolatlannak és pazarlónak tartotta. Az MNB a vizsgálat óta – mivel az új jegybanktörvény a monetáris tanács tagjainak azonos egyéb juttatási szintet állapít meg az MNB alelnökeivel és MNB elnökkel - tovább növelte a személygépkocsik számát.

Az FB jelentése kitér arra is, hogy az FB az utóbbi időszak arculattal kapcsolatos és egyéb kommunikációs szerződéseinek vizsgálatához közbeszerzési-jogi szakértőt vett igénybe. A szakértő az általa megvizsgált eddigi összes szerződésnél a közbeszerzési törvénybe ütköző eljárást talált. A felügyelőbizottság a szakértő és az MNB álláspontjának megismerése után értesítette a jegybank elnökét, és a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó bekezdése alapján a nemzetgazdasági miniszterhez fordult. Egy kommunikációs tender kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló ítélete és bírsága ellen az MNB keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez, az eljárás jogerősen még nem fejeződött be.

Simor András, az MNB elnöke az FB jelentése kapcsán levelet küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelyben azt írja: az MNB Felügyelőbizottságának éves jelentése – a tavalyihoz hasonlóan - több, tényekkel kellően alá nem támasztott megállapítást tartalmaz, így alkalmas arra, hogy félrevezesse a képviselőket.

Simor András a parlament elnökének írt levelében emlékeztet arra: az MNB bérpolitikájának 2011-ben történő újbóli áttekintése alapján a bevont szakértő megállapította, hogy ha az MNB teljes javadalmazását vetik össze a pénzügyi szektor gyakorlatával, akkor az MNB teljes javadalmazási szintje a bankpiac közepes jövedelméhez képest a plusz-mínusz 10 százalékos sávban helyezkedik el. Az MNB további céljai között szerepel középtávon, hogy a teljes javadalmazási szinten tovább közelítsék a pénzügyi szektor középértékéhez a jegybanki alkalmazottak jövedelmét.

Az MNB-elnök leveléhez csatolt állásfoglalás szerint az FB a nemzetgazdasági miniszter kérésére, a 2012-1/I. számú határozatával elrendelte az MNB beszerzési gyakorlatának vizsgálatát. A vizsgálat megállapította, hogy "a beszerzések a vizsgált időszakban szabályozottan és szabályosan, a hatáskörök és felelősségek egyértelmű meghatározásával történtek".

A jegybanki levélben leszögezik: a közpénzekből gazdálkodó MNB feladatának tartja, hogy példamutató módon mindent megtegyen a közbeszerzési kultúra fejlesztéséért.

 Így 2010 óta együttműködik a Transparency International Magyarországgal (TI). 2011 végén egy számítógépek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásának teljes folyamatába bevonták a TI-t.  A beszerzés során a TI négy alkalommal készített jelentésében megállapította, hogy "az MNB az eljárást jogszerűen, illetve a tisztesség és az átláthatóság legmagasabb szintű kívánalmainak megfelelően bonyolította le".

Az MNB levelében kitérnek arra: mind az FB általános vizsgálata, mind a független civil szervezet állásfoglalása szabályozottnak és szabályosnak minősítette az MNB közbeszerzési gyakorlatát. A levélben rögzítik: megkérdőjelezi az FB egyedi ügyekben hangoztatott - a külső szakértő véleményén alapuló - állásfoglalásait, hogy a közbeszerzési eljárások során az eljárásban érintett szereplőktől (Közbeszerzések Tanácsa Hirdetményellenőrzési osztálya, ajánlattevők) kifogás, észrevétel nem érkezett.