A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint az új Munka törvénykönyve (Mt.) hatálybalépésével a korábbiaknál is nagyobb szerep, egyben felelősség is hárul a szakszervezetekre, mivel a törvény a kötelező szabályozás helyett nagyobb teret biztosít a felek megállapodásainak.
A szövetség csütörtöki közleményében felhívja minden munkavállaló figyelmét, hogy tájékozódjon a törvényi változásokról. Kiemelik, hogy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet hiányában a jövőben az üzemi tanáccsal is lehet kollektív szerződés tartalmú megállapodást kötni. Az üzemi megállapodás - amely a Munkástanácsok szerint számos problematikus kérdést vet fel dogmatikai és gyakorlati szempontból - munkabért érintő kérdéseket nem szabályozhat.
A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a kollektív szerződés júliustól több mint ötven helyen enged kétirányú eltérést. Így például a munkáltató általi felmondás esetén a felmondási idő lerövidíthető, a végkielégítés fizetése csökkenthető, illetve kizárható. A munkaközi szünet mértéke is csökkenhet, a bérpótlék alapja az alapbérnél kisebb összegben is meghatározható egy, a dolgozók szempontjából hátrányos megállapodás alapján. A törvény számos bizonytalan elemet, fogalmat is tartalmaz, ilyen például az elszámolási időszak, amely nehezen értelmezhető, így visszaélésekre is alapot teremthet a Munkástanácsok szerint.
A közlemény kiemeli: a versenyszféra munkavállalóinak kiemelten fontos a szerveződés, hiszen érdekeiket csak így tudják határozottan érvényesíteni, és ahol nincs szakszervezet, ott a dolgozók helyzete romolhat a jelenlegihez képest.
