A fejlesztési miniszter lehet a főnöke az egyetemek gazdasági vezetőinek
A rektor, illetve a szenátus helyett az állami vagyonért felelős miniszter, azaz jelenleg a nemzeti fejlesztési tárca vezetője lehet az állami fenntartású felsőoktatási intézmények gazdasági főigazgatóinak munkáltatója, ha a parlament támogatja az oktatási bizottság erre vonatkozó módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási törvényhez nyújtott be. Változhat a köznevelési törvény is: állami támogatást kér ugyanis az óvodák működéséhez egy fideszes politikus.
A felsőoktatási törvény módosításához érkezett oktatási bizottsági javaslat indoklása szerint az állami egyetemek, főiskolák működésében egyensúlynak kell lennie az önálló gazdálkodási jogok és a gazdálkodás feletti állami felügyelet között. A jelenlegi rendszerben - magyarázza a testület - a gazdasági főigazgató megbízása, megbízásának visszavonása az állami vagyonért felelős miniszter hatásköre. Minden további munkáltatói jogot azonban, így a gazdasági vezető szakmai utasításának jogát is a rektor, illetve a szenátus gyakorolja.
Az oktatási bizottság most azt javasolja, hogy a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat ezentúl az állami vagyonért felelős tárcavezető gyakorolja. Ezzel biztosítottnak látják, hogy a gazdasági vezető ne hozzon olyan intézkedést, amely a költségvetés és a vagyongazdálkodás stabilitását veszélyezteti.
A szintén a Ház előtt fekvő köznevelésitörvény-módosításhoz is több indítvány érkezett. Ezek egyikét a fideszes Cseresnyés Péter jegyzi, aki annak kimondását javasolja a jogszabályban, hogy az állam az óvodai ellátás érdekében támogatást nyújt a települési önkormányzatoknak az óvodapedagógusok és a munkájukat segítők után, illetve támogatást ad az óvodák működéséhez.
A politikus - Nagykanizsa polgármestere - ezt azzal indokolta, hogy bár az állam jelenleg is hozzájárul az óvodai ellátás megszervezéséhez, ezzel együtt a szegényebb önkormányzatoknak gondot okoz az intézmények fenntartása, ezért az óvodai ellátást - bár jelenleg ötéves kortól kötelező - nem szervezik meg. Véleménye szerint a csekély bevételű helyhatóságok csak akkor tudják majd viselni az új jogszabály alapján már hároméves kortól kötelező óvodáztatás költségeit, ha ehhez az állam hozzájárul.
Kormánypárti képviselők június közepén terjesztették a parlament elé a köznevelési, valamint a felsőoktatási törvényt módosító javaslataikat. A köznevelési törvény módosítását parlamenti expozéjukban elsősorban az új közigazgatási struktúrákhoz való igazodással indokolták a Fidesz-KDNP politikusai, a felsőoktatást érintő jogszabály megváltoztatását pedig az ágazatra jellemző gyors átalakulás, az új törvényekkel való összhang megteremtése és néhány jogtechnikai pontosítás miatt nevezték szükségesnek.
A két jogszabály tavalyi parlamenti elfogadása előtt a kormánypártok képviselői több száz módosító indítványt nyújtottak be a törvényjavaslatokhoz, és most is többtucatnyi, összesen mintegy nyolcvan módosító javaslat érkezett tőlük a két törvénymódosításhoz.