Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egy uniós felmérés szerint a nemzetközi közösségben a munkavállalók több mint felét érinti a munkahelyi stressz, az emiatti gazdasági veszteség a GDP négy százalékát emészti fel. A témában rendezett budapesti konferencián kiderült: a munkahelyi stressz kezelése Magyarországon ezermilliárd forint többletkiadást okoz évente.
A stressz okairól, a megoldási lehetőségekről az InfoRádió Vadász Borbálát, az MGYOSZ projektmenedzserét kérdezte a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által rendezett "Munkahelyi biztonság és egészség - A megtérülő befektetés" címmel rendezett konferencia után.
"Ha egy munkavállalót túlzott stressz ér, akkor csökken a termelékenysége és a hatékonysága, gyengül a vállalata irányában tanúsított lojalitása is" - mondta Vadász Borbála. Ebből a szempontból az egyéni probléma már a cég versenyképességére is hatással lehet.
"Túlzott munkahelyi stresszről akkor lehet beszélni, ha a munkavállaló nem tud megbirkózni a mindennapokban rá nehezedő nyomással" - ismertette a konferencián az MGYOSZ szakértője. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az EU-ban 23 millió dolgozó küzd ezzel a betegséggel. A túlzott munkahelyi stressz okozói között szerepelnek a teljesíthetetlen szakmai elvárások, a magánéleti problémák és a vezetői bánásmód hibái, a probléma a beosztott munkatársaktól a csúcsmenedzserekig mindenkit érinthet.
"A munkaadó részéről az a legfontosabb, hogy felismerje, ha a dolgozók káros stressznek vannak kitéve. Meg kell keresni az okokat: esetleg a feladatkiosztás nem megfelelő, bizonyos munkatársak nem a nekik megfelelő munkát végzik. Az ilyen helyzeteket nyílt kommunikációval, együttműködéssel tudja a munkavállaló és a munkaadó közösen feloldani" - hangsúlyozta Vadász Borbála.
