A Mazars szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elsősorban azt vizsgálja majd, hogy a külföldi vagy a hazai társaság-e a dolgozó gazdasági munkáltatója. Utóbbi esetben ugyanis a munkavállaló teljes munkabére Magyarországon adóköteles. A cég közleményében kifejti: számos magyarországi leányvállalat tevékenységében vesz részt a külföldi anyavállalat munkavállalója, jellemzően úgynevezett szolgáltatási szerződéseken keresztül.

Hosszú távú kiküldetéskor már eddig is kézenfekvő volt a külföldi munkavállalók jövedelmének hazai adóztatása, de a továbbiakban rövidtávú kiküldetés esetén sem "dőlhetnek hátra a foglalkoztatók", a NAV ugyanis tételes vizsgálata ezeket a szerződéseket.

Az adóztatás helyéről általában kétoldalú egyezmények döntenek: a legtöbb ilyen egyezmény alapja az OECD kettős adózás elkerüléséről szóló modellegyezménye. E szerint a magánszemély illetőségétől eltérő államban végzett munkajövedelme nem a munkavégzés helyének államában, hanem a magánszemély illetőségének államában adóköteles, ha a kiküldetés 183 napnál rövidebb és a munkabért külföldről fizetik, azaz a külföldi céggel áll az illető munkaviszonyban.

Ez azonban egy meglehetősen leegyszerűsített megközelítés, hiszen a munkáltató személyét nem formai szempontok szerint, hanem szigorúan tartalmi alapon kell vizsgálni, azaz arra a kérdésre kell válaszolni, hogy gazdasági értelemben ki a tényleges munkáltató. Ennek érdekében egy úgynevezett "integrációs tesztet" kell elvégezni arra nézve, hogy a munkavállaló melyik vállalkozás tevékenységébe integrálódik szervesen.

Az integrációs teszt eredményének szempontjából kulcsfontosságú, hogy melyik vállalkozás viseli a felelősséget vagy kockázatot a dolgozó munkájának eredményéért. Ugyancsak számít az utasítási és ellenőrzési jogosultság, a szakképzettség meghatározásának jogosultsága, illetve a szabadság és munkavégzés rendjének meghatározása - hívja fel a figyelmet a Mazars.

A vizsgálat eredménye jelentős kockázatot is hordoz: amennyiben ugyanis a magyar társaság minősül a gazdasági munkáltatónak, akkor a kiküldetés első percétől fogva itthon adóztatandó a munkavállaló jövedelme, függetlenül attól, hogy 183 napnál kevesebb ideig tartózkodott Magyarországon, illetve attól is, hogy esetleg külföldről kapta a fizetését.

A közlemény idézi Szmicsek Sándort, a Mazars Könyvszakértő és Tanácsadói Kft. adó- és jogi üzletágának partnerét, aki szerint ez jelentős adminisztrációs terhet róhat a hazai leányvállalatokra, ráadásul, ha nem megfelelően jár el a cég, akkor adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságokat is magával hozhat.

A szakértő szerint ezért célszerű a szolgáltatási szerződéssel kiküldött munkavállalók szerződéses körülményeinek alapos vizsgálata, most még ugyanis nem késő ezeket rendbe tenni.