Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az elmúlt időszakban a munkanélküliség alakulása szempontjából ,,Európa kibillent a balanszból" - mondta Pataki Károly, a Trenkwalder International AG osztrák munkaerő-kölcsönző vállalat vezetőségi tagja Brüsszelben, egy magyar újságíróknak tartott beszélgetésen. Észak-Európában 3-5 százalékos az állástalanok aránya, míg Dél-Európában 20-25 százalékos, a fiatalok körében a munkanélküliség pedig néhol az 50 százalékot is eléri.
Eközben súlyos munkaerőhiány is van Európa egyes részein - mutatott rá. Németországban mérnökállások százezrei betöltetlenek, a német egészségügyben pedig órákon belül el lehet helyezkedni - mondta. Hozzátette, hogy a munkanélküliség Kelet-Európában is emelkedik, és a Nyugaton tapasztalható munkaerő-hiányból Kelet-Európa - kellő mobilitással - akár profitálhatna is.
Pataki Károly elmondta, hogy jelenleg az európai munkaerőpiacon 2-3 százalékra tehető a kölcsönzött munkaerő aránya, de véleménye szerint a bruttó hazai termék 15-25 százalékát is megtermelik egyes országokban.
A munkaerő rugalmatlansága a termelékenység csökkenéséhez, végső soron a befektetések csökkenéséhez, akár a tőke meneküléséhez is vezethet. Ha egy ország törvényei csak kevés számú foglalkoztatási formát ismernek el, és nehéz elbocsátani a munkaerőt, egy vállalatnak többletköltséget jelent az is, ha alacsony létszámmal dolgozik, és az is, ha kisebb kereslet mellett is foglalkoztatni kénytelen a korábbi teljes létszámot.
Ilyen környezetben a vállatok gazdálkodásának hatékonysága és versenyképességük is csökken, ezért befektetéseiket visszafogják, akár el is hagyhatják az adott országot - érvelt a munkaerő-piaci szakember. Jelezte: a nyugati országok a válságban ezt hamar felismerték, és gyorsan igyekeztek rugalmassá tenni munkajogi szabályozásaikat. Pataki Károly szerint a magyar szabályozás, a nyáron hatályba lépett új Munka törvénykönyve is a rugalmasság irányába nyit.
A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok számára is elemi érdek a foglalkoztatás rugalmassága és a minél nagyobb fokú mobilitás - derült ki Pataki Károly elmondásából. Az általuk foglalkoztatott és ,,bérbe adott" több tízezer munkavállaló 60 százaléka 25 év alatti, 70 százaléka pedig nem talált munkát, mielőtt a céghez került volna. Évente átlagosan pedig nagyjából 30 százalék kerül át tőlük véglegesen ahhoz a partnerhez, akinek kölcsönadták.
A kelet-európai térségben Lengyelországban a legnagyobb a mobilitás, Magyarországon viszont a legalacsonyabb, még országon belül is - tette hozzá Pataki Károly. Azzal, hogy a képzett és mobil munkaerőt egy munkaerő-kölcsönző máshol helyezi el, új munkahelyek nem jönnek létre ugyan, de időt nyerhet a kormányzat ahhoz, hogy a válságkezelés, a strukturális reformok révén javuljon a gazdasági környezet, és újonnan létrejövő, esetleg kedvezőbb munkahelyekre térjen vissza a dolgozó.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországon is stratégiai gondolkodásra, koncepcióra van szükség, és a válságkezelő döntéseknek is a stratégiai célt kellene szolgálniuk.
Eközben súlyos munkaerőhiány is van Európa egyes részein - mutatott rá. Németországban mérnökállások százezrei betöltetlenek, a német egészségügyben pedig órákon belül el lehet helyezkedni - mondta. Hozzátette, hogy a munkanélküliség Kelet-Európában is emelkedik, és a Nyugaton tapasztalható munkaerő-hiányból Kelet-Európa - kellő mobilitással - akár profitálhatna is.
Pataki Károly elmondta, hogy jelenleg az európai munkaerőpiacon 2-3 százalékra tehető a kölcsönzött munkaerő aránya, de véleménye szerint a bruttó hazai termék 15-25 százalékát is megtermelik egyes országokban.
A munkaerő rugalmatlansága a termelékenység csökkenéséhez, végső soron a befektetések csökkenéséhez, akár a tőke meneküléséhez is vezethet. Ha egy ország törvényei csak kevés számú foglalkoztatási formát ismernek el, és nehéz elbocsátani a munkaerőt, egy vállalatnak többletköltséget jelent az is, ha alacsony létszámmal dolgozik, és az is, ha kisebb kereslet mellett is foglalkoztatni kénytelen a korábbi teljes létszámot.
Ilyen környezetben a vállatok gazdálkodásának hatékonysága és versenyképességük is csökken, ezért befektetéseiket visszafogják, akár el is hagyhatják az adott országot - érvelt a munkaerő-piaci szakember. Jelezte: a nyugati országok a válságban ezt hamar felismerték, és gyorsan igyekeztek rugalmassá tenni munkajogi szabályozásaikat. Pataki Károly szerint a magyar szabályozás, a nyáron hatályba lépett új Munka törvénykönyve is a rugalmasság irányába nyit.
A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok számára is elemi érdek a foglalkoztatás rugalmassága és a minél nagyobb fokú mobilitás - derült ki Pataki Károly elmondásából. Az általuk foglalkoztatott és ,,bérbe adott" több tízezer munkavállaló 60 százaléka 25 év alatti, 70 százaléka pedig nem talált munkát, mielőtt a céghez került volna. Évente átlagosan pedig nagyjából 30 százalék kerül át tőlük véglegesen ahhoz a partnerhez, akinek kölcsönadták.
A kelet-európai térségben Lengyelországban a legnagyobb a mobilitás, Magyarországon viszont a legalacsonyabb, még országon belül is - tette hozzá Pataki Károly. Azzal, hogy a képzett és mobil munkaerőt egy munkaerő-kölcsönző máshol helyezi el, új munkahelyek nem jönnek létre ugyan, de időt nyerhet a kormányzat ahhoz, hogy a válságkezelés, a strukturális reformok révén javuljon a gazdasági környezet, és újonnan létrejövő, esetleg kedvezőbb munkahelyekre térjen vissza a dolgozó.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországon is stratégiai gondolkodásra, koncepcióra van szükség, és a válságkezelő döntéseknek is a stratégiai célt kellene szolgálniuk.
