Agyelszívás: Európa képtelen megtartani a tehetségeit
Európa-szerte egyre több diplomás pályakezdő a külföldi munkalehetőségekben látja a jövőt – írja a BBC.
Az 1980-as, '90-es évek szülöttei sokkal jobban ismerik a külföldi országokat, lehetőségeket, mint a korábbi generációk – köszönhetően például az internet- és az okostelefonok terjedésének, valamint annak, hogy manapság már sokkal egyszerűbben ki lehet jutni külföldre tanulni, mint korábban. A BBC megemlít egy igazi kozmopolita fiatalt: a 22 éves kanadai Victoria Cai már élt Kínában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, most a London Business School tanulója, és a diploma megszerzése után Dubaiban vagy Szingapúrban szeretne dolgozni. A lány úgy fogalmazott: a fiatalok nem csupán a munkaerő-piaci helyzet miatt lettek rugalmasak, hanem mert ki akarják próbálni, milyen lehetőségekkel, milyen munkahelyi környezettel lehet találkozni külföldön.
A BBC kutatási eredményekre hivatkozva egyébként azt írja, azokban az országokban a legnagyobb a veszélye a pályakezdő tehetségek elvándorlásának, ahol a fiatalok munkanélkülisége igen magas, mint például Spanyolországban vagy Olaszországban. (Olvassa el kapcsolódó cikkünket: "Három diplomával WC-t takarítok Londonban")
Egy 2013-as felmérés szerint az európai fiatalok 23 százaléka akar egy másik kontinensen munkát keresni, míg ugyanez a szám 2010-ben még csak 15 százalék volt. A Universum kutatási és tanácsadó cég pedig arra volt kíváncsi, hogy egyes országokban az egyetemisták hány százaléka akar külföldön elhelyezkedni a diplomája kézhezvétele után. Meglepő, de a legtöbben Franciaországból vállalnának külföldön munkát (42 százalék), Olaszországból a megkérdezettek 40 százaléka menne másik országba, Spanyolországból 37 százalék, míg az Egyesült Királyságban és Svájcban ez a szám 30-30 százalék.
A nevesebb európai üzleti iskolák összefogással reagáltak a nemzetközi trendre. A spanyol IESE Business School például több más iskolával lett partner, New York-tól kezdve Londonon és Barcelonán keresztül egészen Latin-Amerikáig. "Felismertük, hogy ha a legjobb iskolák összefognak, akkor a toborzóknak világszerte mi tudjuk ajánlani a tehetséges diákok jelentős részét" – indokolta a döntést Fiona Sanford, a London Business Schoolból. Hozzátette, hogy míg eddig a náluk végzettek kétharmada az Egyesült Királyságban szerzett munkát, 2012-re már a friss diplomások több mint fele külföldön indította el a karrierjét. Hasonló csökkenést mutattak a spanyol IESE számai: 2013-ban a náluk végzetteknek a 20 százaléka kapott teljes munkaidős állást, míg a 2008-as gazdasági válság kitörése előtt ez az arány több mint az egyharmad volt.
Az Universum cég vezetője, Melissa Bailey úgy nyilatkozott, valóban komoly veszély az egyes országokra nézve az "agyelszívás", mivel a legnagyobb tehetségek akár véglegesen is elhagyják a hazájukat. Hozzátette, hogy ez a tendencia azokra az országokra viszont nem jellemző, ahol gyorsan nő a gazdaság, így például a kínai, indiai, brazil, orosz, mexikói fiatalok esetében nagyobb a valószínűsége az otthon maradásnak. Egy, az üzleti tanulmányokat hallgató diákokról szóló tanulmány is ezt támasztja alá: míg 2010-ben az ázsiai/csendes-óceániai térségben élő fiatalok 73 százaléka mondta azt, hogy a hazájában akar maradni végzés után, 2013-ban már 79 százalékuk nyilatkozott ugyanígy.
