Benéztek a tudósok egy antarktiszi gleccser alá, és kiderült, nagyon nagy a baj
Brit és amerikai tudósok egy 610 méteres lyukat fúrtak a nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccserbe, hogy megnézzék, hány fokos alatta az óceán vize. Az eredmény miatt az egész emberiség aggódhat.
2019 februárjában egy igen ijesztő dologra lettek figyelmesek a tudósok: találtak egy hatalmas üreget az Antarktiszon, ami 10 kilométer hosszú, 4 kilométer széles és 350 méter magas. Az üreg ráadásul rekordsebességgel növekszik, az üregből hiányzó jég legnagyobb része 2016 óta olvadt el – jegyezte meg a tudósok által tavaly kiadott értekezés.
A fent említett üreg a Thwaites-gleccser alatt található, amit a kutatók nemrég közelebbről is megvizsgáltak, és kiderült, sokkal nagyobb a baj, mint azt elsőre gondolták. A tudósok meleg óceánvizet találtak a gleccser alatt, ami felgyorsíthatja az olvadását. Ha ez bekövetkezik, a nyugat-antarktiszi régióban elolvadó jég mennyisége
nagyjából 3 méterrel emelheti meg a jelenlegi tengerszintet.
Emiatt számos tengerparti település – London, New York és több más világváros is – veszélybe kerülhet, így nem csoda, ha sokan csak ítéletnapi gleccserként emlegetik a Thwaitest.
A brit és amerikai szakemberek egy több milliárd dolláros tudományos projekt keretében nagyjából 610 méterre fúrtak le benne, hogy megnézzék, milyen nagy a baj. Mindehhez komoly felkészültség kellett, a pont ugyanis, ahol lefúrtak – ahol a gleccser először találkozik az óceánnal – a világ egyik legnehezebben elérhető helye – írja a The Washington Post.
Kiderült, az óceán vize ezen a ponton 0 Celsius-fokos. Ennek első hallásra akár örülhetnénk is, csakhogy ebben az esetben ez a hőmérséklet azt jelenti, hogy nagyjából 2 Celsius-fokkal melegebb a víz, mint amennyi a fagypontot jelenti a térségben.
David Holland, a New York-i Egyetem glaciológusa – a gleccserekkel és a jéggel foglalkozó tudósa – szerint mindez a Thwaites számára nem sok jót jelent. A gleccser az elmúlt néhány évtizedben mintegy 600 milliárd tonna jeget veszített el, jelenleg pedig 50 milliárd tonna/év az olvadás gyorsasága.
Azt eddig is sejtették, hogy az óceán vize melegebb lehet a térségben, ezt azonban csak most sikerült vizsgálatokkal is megerősíteni. Holland szerint mindez két dolgot jelent:
vagy a melegvíz tűnik el onnan, vagy a gleccser fog.
A Thwaites-gleccsertől azért is tartanak a tudósok, mert szokatlanul széles. A mérések szerint mintegy 120 kilométeres része találkozik az óceánnal, és mivel nincs semmi, ami lassítaná a csúszását, lényegében folyamatosan tolódik a víz felé. Emiatt igen komoly méretű jéghegyek szakadhatnak le róla.
A tudósok úgy vélik, a Nyugat-Antarktisz 100 000 évvel ezelőtt egy nyílt óceán volt, aminek felszíne csak később alakult át jéggé. A szakemberek attól tartanak, hogy ha a jég olvadását nem sikerül megakadályozni, újra egy összefüggő víztükör lesz majd a terület felszínén. Ez persze nem egyik pillanatról a másikra történik majd meg, ám a folyamat már úgy tűnik, elindult.
Juhász Árpád klímakutató szerint ugyanakkor éppen emiatt túlzó az ítéletnapi gleccser megnevezés. A szakember szerint a híresztelésekkel ellentétben a gleccser elolvadása nem egy hirtelen, özönvízszerű katasztrófával fog járni, hanem a olvadásával arányosan, milliméterről milliméterre emelkedő tengerszint-emelkedéssel.
Elmondta: eddig is történt olyan, hogy a tenger sekély vizein kialakult jégtáblák leszakadtak, csak ebben az évezredben háromszor, ebből pedig az egyik tábla tömege nagyjából akkora volt, mint egy magyar megye.
A műholdak segítségével már azt is megállapították a kutatók, hogy a gleccserekből leszakadó kisebb darabok - gleccserszilánkok - a sarkvidéken maradnak és az óramutató járásának megegyező irányba egy "körkörös táncba" kezdenek, tehát nem jutnak el egyre melegebb régiókba - tette hozzá Juhász Árpád.
Ha szeretne értesülni a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb információkról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
