HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?

Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni - szól a TED szlogenje. Cikksorozatunk második részében a neves nemzetközi konferenciasorozat emlékezetes, elgondolkodtató és megérintő előadásai közül szemlézünk újabb ötöt.

Elizabeth Gilbert a kreativitásról

Minden egyes könyvem egy kicsit közelebb vitt a halálhoz - idézi Norman Mailer regényírót a 44 éves amerikai írónő, akinek a világhírt 2006-ban kiadott, Ízek, imák, szerelmek című regénye hozta meg. Bevallása szerint az írás számára életre szóló szerelem, de azt is elfogadta, hogy első bestsellerének sikerét valószínűleg nem fogja felülmúlni. Sok művész ilyenkor pánikba esik, és az önpusztítás különböző módjait választja. Vajon túl lehet-e lépni ezen, és alkotni tovább, a megnövekedett elvárások közepette? Vagy a kreativitás és a tipródás elválaszthatatlanul együtt jár? - teszi fel a kérdést Gilbert. Megoldáskeresése közben az írónő visszanyúl az ókori görögökhöz és rómaiakhoz, akik a kreativitást egyfajta testen kívüli, isteni adománynak tekintették: Szókratész inspiráló szellemeit például démonoknak, a rómaiak pedig a bennük élő zsenialitás szellemét géniusznak nevezték. A tehetség csupán később, a reneszánsz korban kapcsolódott össze az egyénnel, és vált a tulajdonává. Gilbert szerint ez hatalmas felfogásbeli hiba volt, mert a kezelhetetlen elvárások feldolgozhatatlan felelősséget róttak a törékeny emberi lélekre. Az írónő azt javasolja, dobjuk félre a kreativitás racionális megközelítését, és térjünk vissza az ősök gyakorlatához. Ha elhisszük, hogy mindezeket az adományokat kölcsönbe kaptuk, azért, hogy továbbadjuk, ha végeztünk velük, könnyebb lesz együtt élni zsenialitásunkkal - vallja.

Jane McGonigal játékai

Jane McGonigal vágya, hogy a játékok a világ javát szolgálják, és a velük töltött órákra ne úgy gondoljunk, mint elvesztegetett időre. A 36 éves amerikai játéktervező egy súlyos fejsérülés után hónapokat töltött ágyhoz kötve, és kialakuló depressziójából a maga által kitalált apró játékok hozták ki. A közönséget is megmozgató előadásban McGonigal tudományos kísérleteket idézve elmagyarázza, hogy a különböző játékok miként növelhetik az emberi ellenállást. A kulcs szerinte a fizikai, mentális, érzelmi és közösségi ellenálló képességünk folyamatos fejlesztése. Vagyis: ne üljünk egy helyben egy óránál többet, minden nap lépjünk kapcsolatba egy szeretett ismerősünkkel, halmozzuk el magunkat apró, pozitív élményekkel, akaraterőnket pedig nap mint nap erősítsük kisebb kihívásokkal - javasolja. Superbetter nevű, egészség- és motivációfejlesztő online játéka is hasonlókra épül: a résztvevők egy célt tűzhetnek ki maguk elé, aminek teljesítéséhez játékostársakat és támogatókat hívhatnak maguk mellé.

Jane McGonigal módszereiről korábban részletesebben is írtunk:

Játékkal gyógyította meg magát, módszere váratlanul világsiker lett

A játék segítségével gyógyította ki magát súlyos fejsérüléséből, azóta pedig elsődleges életcélja, hogy a játékfejlesztő szakma valamelyik képviselőjét egyszer a Nobel-békedíjasok között láthassa.

Andrew McAfee a munka jövőjéről

Ne féljünk a robotoktól és algoritmusoktól. Lehet, hogy hamarosan elveszik a munkánkat, de egyben fel is szabadítanak bennünket, hogy előremutatóbb dolgokat művelhessünk - summázható az információtechnológia társadalomra gyakorolt hatását vizsgáló kutató, Andrew McAfee világlátása. Persze érthető az állásukat féltő munkavállalók félelme is: robotok és algoritmusok ma már nyelveket fordítanak és cikkeket írnak, autót szerelnek és vezetnek. Ráadásul ez még csak a kezdet: a digitális technológia vívmányai minden eddiginél gyorsabban fejlődnek. McAfee szerint gazdaságunk még a mi korunkban elér a hatékonyság olyan szintjére, hogy nem lesz szükség túl sok emberi munkaerőre. Mindezek ellenére a kutató optimista: szerinte ugyanis a technológiai fejlődés egyúttal olyan lehetőségeket teremt, amelyek soha nem látott előrelépést hozhatnak az emberiségnek. A gazdaságokat ugyanis az ötletek és az innovációk hajtják, márpedig az élet e szeglete a technológiai fejlődésnek köszönhetően sokkal nyitottabbá, átláthatóbbá és egyenlőbbé vált.

Marco Tempest mágikus világa

A svájci származású, 49 éves multimédiás mágus és illuzionista 2011 óta rendszeres fellépője a különféle TED-rendezvényeknek. Virtuális bűvészként az illúziót kombinálja a tudomány elemeivel, hogy megéreztesse a jövő technológiáját. 2012-es TEDGlobal előadásában - a Google okosszemüvegére reflektálva - klasszikus kártyatrükköket vadított meg egy kis technológiával, a kibővített valóságot segítségül hívva. Egy évvel korábban ugyanitt három iPod segítségével bemutatott kártyatrükk keretében elmélkedett hazugságról, megtévesztésről és szerelemről. “A bűvészet becsületes mesterség: a bűvész azt ígéri, hogy átejt, és meg is teszi” - idézi fel egyik példaképe, Karl German mondatait szakmájáról. A Nikola Tesla elektromos felemelkedése és bukása című prezentációjában a projection mapping vetítő technológiát ötvözte egy kihajtós könyvvel, és mesélte el az általa legnagyobb geeknek nevezett szerb feltaláló életét. A varázslat tökéletes módja annak, hogy a valóságot megelőzve megmutassa, amit a tudomány csak holnap fog megvalósítani - ígéri előadásaiban Tempest, és mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ezt érezzük is.

Lisa Kristine és a modern rabszolgaság

Óvatos becslések szerint 27 millió ember él ma rabszolgaként a világban - állítja a 48 éves Lisa Kristine, aki az elmúlt 28 évben 6 kontinens 70-nél több országának bennszülött kultúráját dokumentálta fényképezőgépével. A modernkori rabszolgasággal 2009-ben került kapcsolatba, amikor is a Free the Slaves mozgalom támogatásával kétéves, világkörüli feltáró útra indult. Százötven évvel ezelőtt egy mezőgazdasági rabszolga háromszor annyiba került, mint az akkori éves átlagkereset Amerikában; ez a mai viszonyokra átszámítva 50 ezer dollárt jelent. Ezzel szemben napjainkban teljes családokat tudnak generációkra rabszolgává tenni egy 18 dolláros adósság miatt – hívja fel a figyelmet Kristine, miközben előadásában bemutatja a nepáli téglagyári munkások, az indiai selyemgyári dolgozók, a kongói bányászok és a Himalájában köveket hordó gyerekek között készített fotóit. Kristine nem egyszer dokumentálta a rabszolgaellenes szervezet által felszabadítottak azon napjait is, amikor felkészítették őket szabad életükre. Amelyben bár nem ritkán ugyanazt a munkát végzik, mint előtte, de már saját maguknak, fizetségért. Bízik benne, hogy képei sokakat arra sarkallnak majd, hogy tegyenek a modernkori rabszolgaság felszámolására.

Mi mindent tanul meg a magzat már a méhben? Ebből az előadásból megtudhatja!

Cikkünk első részében a TED nemzetközi konferenciasorozat emlékezetes, elgondolkodtató és megérintő előadásai közül szemlézünk ötöt.

A fenti cikk a HVG Extra Business közreműködésével készült. Hasonló cikkeket a magazin legfrissebb számában is olvashat, amely a választás és döntés szépségeit és nehézségeit vizsgálja. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, ajándékba elküldjük az Alkossunk maradandót! című könyvet! 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Mi a közös Mark Zuckerbergben, Bill Gatesben és Elon Muskban?

Mi a közös Mark Zuckerbergben, Bill Gatesben és Elon Muskban?

De hogy lehet bírni energiával az energiatakarékosságot?

De hogy lehet bírni energiával az energiatakarékosságot?

Ezek az év leginnovatívabb kütyüi a világ egyik legbefolyásosabb dizájnmagazinja, a Dezeen szerint

Ezek az év leginnovatívabb kütyüi a világ egyik legbefolyásosabb dizájnmagazinja, a Dezeen szerint

Leukémiában szenved Basar Asszad elűzött szíriai diktátor felesége

Leukémiában szenved Basar Asszad elűzött szíriai diktátor felesége