HVG Extra Business
HVG Extra Business

Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni - szól a TED szlogenje. Cikkünkben a neves nemzetközi konferenciasorozat emlékezetes, elgondolkodtató és megérintő előadásai közül szemlézünk ötöt.

Annie Murphy Paul a tanulás kezdetéről

Biológiai és pszichológiai kutatások szerint a fontos tanulnivalók egy részét már az anyaméhben elsajátítjuk - mutat rá előadásában Annie Murphy Paul. A tudományos szakíró szerint a gyerekek már születésük előtt megtanulják felismerni például anyjuk hangját, és világra jövetelük után jobban oda is figyelnek rá, mint bárki máséra. Emlékeznek ezen kívül a terhesség alatt hallott más hangokra is, legyen az egy felolvasott mese vagy egy szappanopera főcímzenéje. Tanul a magzat a méhben arról a nyelvről is, amit édesanyja környezetében beszélnek, legalábbis erre utal az, hogy az újszülöttek sírása világra jöttüktől kezdve követi anyanyelvük hangsúlyát. Mindezek jó alapot adhatnak a babának ahhoz, hogy elsajátítsa, hogyan értse meg és beszélje saját anyanyelvét. Ugyanígy megtanulják a magzatok még a méhben érezni az ízeket és szagokat, és ezáltal ismereteket szereznek többek között a biztonságos élelmiszerekről és a környező kultúráról, ahova hamarosan csatlakozni fognak. Fontos támpontokat nyújthat a magzatnak várandós anyja táplálkozásán kívül stresszszintje is. Olyan ez, mintha az ujjunkkal ellenőriznénk a széljárást - hoz hasonlatot a jelenségre Annie Murphy Paul, aki szerint a magzati eredetkutatás nem vádolja a nőket a várandóság alatti magatartásukért, mindössze azt akarja megmutatni, miként segíthető elő jobban a következő nemzedék egészsége.

Daniel Kahneman a boldogságról

A HVG Extra Business cikke

A boldogság szót annyi különböző dologra használjuk már, hogy a fogalom jelentése meghatározhatatlanná vált. Megtudhatjuk például, mennyire elégedett valaki az életével, de ebből nem tudunk meg sokat arról, milyen boldogan él, és fordítva - véli Daniel Kahneman izraeli pszichológus. A 79 éves Nobel-díjas tudós szerint az eltérések oka alapvetően a kétféle énünk érzékelése közötti különbségekben keresendő. Egyik énünk a jelenben él, és azt tapasztalja meg percről percre, a másik pedig a minket ért dolgokra emlékezik vissza. Hogy egy példát nézzünk: a tapasztalati én élvezi és megéli a nyaralást, az emlékező pedig visszagondol rá és utólag ellátja bizonyos értékelésekkel. Gyakran előfordul, hogy e kétfajta tapasztalat egymással ellentétes: ha jól is éreztük magunkat például két héten át egy nyaralóhelyen, egy utolsó napi rablás vagy baleset könnyen megkeserítheti utazással kapcsolatos emlékeinket. Daniel Kahneman éppen emiatt úgy látja, hogy a jövőben nemcsak az embereknek, hanem a jólétet tanulmányozó kutatóknak is el kell különíteniük egymástól a két ént.

Bill Gates projektjei

Bill Gates tudja, mi kell egy jó előadáshoz (legyen az egy befőttes üvegből maláriaelőadása közben a közönségre eresztett szúnyograj vagy pár ütős statisztika), még ha nem is tartozik a legizgalmasabb előadók közé. Mondanivalója nem attól figyelemre méltó, miként adja elő, hanem személyétől. A világ leggazdagabb és alapítványai révén dollármilliókat adományozó emberének szavaira akkor is érdemes odafigyelni, ha épp valamelyik saját programjáról dicsekszik el a közönségnek. Például amikor arról beszél, hogy a tanároknak visszajelzésre van szükségük, enélkül ugyanis nem tudnak fejlődni, ha pedig nem tudnak fejlődni, akkor diákjaik is visszaesnek. Vagy amikor azt az általa is csodaszámba menő energiatervet vázolja fel, amellyel 2050-ig nullára lenne csökkenthető a világ széndioxid-kibocsátása. Karitatív tevékenységét ismerve ugyanilyen hiteles, amikor a különböző betegségektől - például a maláriától - való megszabaduláshoz szükséges, összehangolt lépésekről beszél. Gates tisztában van vele, hogy az általa vázolt ügyek felkarolására sem a kormányok, sem a magánszféra nem fordítanak kellő figyelmet, ezért a megoldás mellett a kommunikáció fontosságát, az elért sikerek folyamatos napirenden tartását is hangoztatja.

©

Sugata Mitra felhősulija

Lehet, hogy a jövőben nem kell majd iskolába járni? - teszi fel a provokatív kérdést a 61 éves, indiai születésű oktatáskutató, aki szerint a több száz évvel ezelőtt kifejlesztett oktatási rendszerünk mára elavult. Míg egykor elég volt szépen írni, olvasni és fejben számolni, ma már másfajta képességekre van szükség. Napjaink oktatási rendszere ennek ellenére tovább termeli az egyforma embereket. Sugata Mitra egy olyan modellben látja az iskola jövőjét, amiben a tudást a gyermekek egy infófelhőből maguk nyerik ki. E rendszerben szerinte hagyományos értelemben vett tanárokra nem lesz már szükség, csupán bátorító és iránymutató felnőttekre. Sugata Mitra önszervező osztályainak prototípusát a kilencvenes évek végén indította el, amikor is mélyszegény indiai településeken komputereket helyezett üzembe közös használatra gyermekeknek. “Kísérleti alanyai” néhány hónap alatt - számítástechnikai alapok, útmutatás és angol nyelvismeret nélkül - megdöbbentő mélységű tudást sajátítottak el, még olyan, számukra abszurd témában is, mint a DNS replikáció. Szerinte a tanulókat nem kell vizsgákkal tanulásra kényszeríteni vagy büntetni, csak bátorítani. Megálmodott rendszerében a tanár elindítja a folyamatot, a tanulás pedig innentől magától pörög.

Ted Pallotta az adományozásról

A meleg férfiként hármas ikreket nevelő, 52 éves amerikai emberjogi aktivista úgy véli: az adományozásról vallott nézeteink alapvetően hibásak. Szerinte a nonprofit alapítványok azért nem hatékonyak, mert egy olyan működési modell szerint tevékenykednek, ami lehetetlenné teszi a növekedésüket, és ezáltal a világ megváltását. Nem szeretjük, ha egy nonprofit cég alkalmazottjai sok pénzt keresnek, ferde szemmel nézünk egy önmagát reklámozó, befektetési kockázatokat vállaló vagy hosszú távra tervező alapítványra, miközben a profitorientált szektor résztvevőit erre biztatjuk - mutat rá Pallotta a jelenlegi felfogás hibáira. Emiatt viszont kevés a nagyra növő, bátor és innovatív nonprofit szervezet, ami képes lenne a rá váró problémák - mint például a mellrák vagy az AIDS - megoldására. Pallotta alapítója volt olyan adománygyűjtő mozgalmaknak, mint az AIDS Rides és a Breast Cancer 3-Days. Miközben azonban különböző alapítványaiba dollárszázmilliók folytak be, támadások érték szervezetei magas költséghányada miatt. Pallotta szerint a költség szitokszó egy nonprofit szervezet esetén, pedig az a növekedést is szolgálhatja - az adománygyűjtésbe fektetett pénz segítségével ugyanis az alapítványok még több pénzt termelhetnek. Előadásában felteszi a kérdést minden emberbarátnak: "Minek van több értelme: a rendelkezésünkre álló 350 ezer dollárt odaadni a világ legjobb rákkutatójának, vagy egy alapítványon keresztül 194 millió dollárra növelni a kutatásra fordítható összeget?"

A fenti válogatás eredetileg a HVG Extra Businessben jelent meg. Hasonló írásokat a magazin legfrissebb számában is olvashat, amely a hatékonyság, az időgazdálkodás és a fókuszálás témáját járja körbe. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál! Ha tetszett a cikk, lájkolja a HVG Extra Business facebookos oldalát is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az Interpol segítségével lett meg az M5-ösön lövöldöző román álrendőr

Az Interpol segítségével lett meg az M5-ösön lövöldöző román álrendőr

Történelemhamisítással vádolja Lengyelország a Netflixet

Történelemhamisítással vádolja Lengyelország a Netflixet

Gondolná, mennyi mindent okoz a vashiány?

Gondolná, mennyi mindent okoz a vashiány?

Látványos új 7 üléses Volkswagen érkezik

Látványos új 7 üléses Volkswagen érkezik

Itt a lista: ezek most a legütősebb androidos telefonok

Itt a lista: ezek most a legütősebb androidos telefonok

Egymillió fejlesztő regisztrált a Huawei új rendszerébe, a magyarokat is várják

Egymillió fejlesztő regisztrált a Huawei új rendszerébe, a magyarokat is várják