Steven D. Levitt és Stephen J. Dubner közgazdász-újságírók a Lökonómia című könyvük sikere után szórakoztató közgazdasági blogot indítottak. A Mikor raboljunk bankot? című kötetbe több mint 8 ezer bejegyzésük közül válogattak. E rövid írások egyikében Steven D. Levitt a leadben említett kérdésre mutat egy különleges megoldást.

A környezettudatosság több szempontból is jövedelmező lehet. Természetesen a legüdvözítőbb módszer a vállalatok őszintesége, amikor is a szóban forgó cég az alapstratégiájába építi be a környezettudatosságot, és tényleg jobb hellyé akarja tenni a világot.

De még ezekben az esetekben sem árt a reklám. Egy hoteltulaj például azzal is spórolhat, ha nem mossa ki a törölközőket mindennap. Ehhez azonban tudatosítania kell vendégeiben, hogy ezáltal mennyi erőforrást spórolnak meg – kivédve ezzel azt a kedvezőtlen forgatókönyvet, hogy a foltos törölközőket a vendégek esetleg a szolgáltatás gyenge minőségével azonosítják. Ugyanígy a zöld fejlesztések is csak akkor térülnek meg, ha azokat a cég megfelelően kommunikálja, és ezzel a környezet védelmét fontosnak tartó kuncsaftokat csalogat be, vagy épp dolgozói lojalitását és munkakedvét növeli.

Hogyan húzzunk hasznot a bunkó autósokból?

Steven D. Levitt olyan közgazdász, akinek mindenről a közgazdaság jut az eszébe, és egy időben mindenről, ami eszébe jutott, szerzőtársával közös blogján be is számolt. Alábbi cikkében az utakon tapasztalható bunkóságnak üzen hadat.

Levitt cikke egy berlini bordélyház egyedi (vagy megítélés szerint ötletes / pikáns / sunyi) gyakorlatát leplezi le. A helyszín a német főváros, az időpont pedig a legutolsó pénzügyi válságot követő évek, amikor is a bordélyházak ugyanolyan forgalomvisszaesést szenvedtek el, mint más iparágak képviselői.

„A rendszeres kuncsaftok költőpénze megcsappant, és kevesebb alkalmi vendég érkezik a városba üzleti megbeszélésre vagy konferenciára. A Maison d’Envie üzlete azonban újra virágzásnak indult, amióta júliusban 5 eurós kedvezményt kínáltak fel. […] A kedvezményt bárki igénybe veheti, aki a recepción felmutatja biciklizárja kulcsát, vagy bármilyen bizonyítékot arra, hogy tömegközlekedéssel érkezett a helyszínre. Ezzel a 45 perces szolgáltatás árát 70-ről 65 euróra csökkentheti”

- mutatja be Levitt az alapszituációt.

Habár a bordély vezetése azt állítja, a kedvezmény célja a kuncsaftok környezettudatosabb viselkedésre buzdítása volt, a közgazdász szerint a vezetőség csupán szelektív árengedményeket bújtatott zöld köntösbe. A biciklivel vagy tömegközlekedéssel érkező kuncsaftok ugyanis feltehetőleg alacsonyabb keresetűek is voltak, vagyis érzékenyebbek az árra, mint az autóval érkezők.

A bordély tehát megpróbált a kisebb pénzű érdeklődőknek alacsonyabb árakat kínálni, mint a gazdagoknak. A probléma csak az, hogy megfelelő indok nélkül a gazdagabb kuncsaftok joggal lennének mérgesek a bordélyra, amiért több pénzt szed be tőlük (és különben is, honnan tudná a vezetőség, ki gazdag és ki szegény?).

A környezettudatosság viszont álcának sem utolsó – e mögé bújva a bordély szabadon megteheti azt, amit mindig is akart – mutatja be a gyakorlat lényegét Steven D. Levitt.

A fenti cikk – amely a Mikor raboljunk bankot? című könyv egy írásának szerkesztett kivonata – a HVG Extra Business közreműködésével készült. A magazin friss lapszámában értékteremtő vállalkozások történeteit ismerheti meg. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!