Variálható terek, újragondolt munkaállomások

A hagyományos egyterű, tárgyalós, kiskonyhával felszerelt irodák helyett új trend van kibontakozóban, amely jobban passzol a munkavállalók igényeihez. A kulcsszavak az együttműködés, a demokrácia és a rugalmasság. Ezekben az irodákban nincsenek kizárólag egy-egy ember által használt munkaállomások. Képzeljük el, amikor a megbeszélést nem a kistárgyalóban, hanem kényelmes kanapén tartják, amely már a kialakításával is azt üzeni, hogy a munkatársak egyenrangú felekként vehetnek részt a beszélgetésben. A jó iroda inspiráló, ösztönzi az alkalmazottakat a produktív és együttműködő munkára, a sokoldalúan használható környezet pedig abban is támogatja őket, hogy újfajta, együttműködő munkamódszereket alakítsanak ki. Az egyszerű és hangszigeteléssel körülvett kanapék, elvonulásra kialakított „hobbitsarkok”, párnázott padok és hosszú közösségi asztalok több funkciót is betölthetnek.

Pexels.com

Tökéletesen összekapcsolt technológiák

A munkavállalók a produktív munkájukból éves szinten két hetet veszítenek el azzal, hogy különböző technikai problémákkal vesződnek – derül ki a Robert Half Technology informatikai tanácsadó cég tanulmányából. Küzdelem a fénymásolóval, a laptoppal összekapcsolódni nem akaró projektorral, a mobillal, amelyre nem érkeznek meg a munkahelyi e-mailek – mindenkinek ismerős, lehangoló pillanatok ezek, amelyek nagyban alááshatják a kreativitást és a munkakedvet. Ha a munkavállaló könnyedén használja a különböző technikai eszközöket, sokkal hatékonyabb lesz. Az innovatív cégeknek saját profiljuk mellett gyakorlatilag techvállalatként kell működniük: a hozzáférhető technológiai lehetőségekkel el kell érniük, hogy az alkalmazottak mindenféle vesződség nélkül dolgozhassanak.

Stiller Ákos

Belül, vagyis kívül

A megnövekedett stresszt, a mentális betegségek szaporodását többféle okkal magyarázzák. Az ökopszichológia szerint az egyensúlyvesztést a természettel megbomlott emberi kapcsolat okozza. Ennek visszaállításával, a kölcsönös egymásrautaltság tudatos felismerésével és a kapcsolatok ápolásával lehet megoldani ezt a problémát. Ennek az igénynek a kielégítése az építészetben is megjelent, úgy hívják: biophilic design. A biofília az élet, az élő rendszerek tiszteletét jelenti, feltételezi, hogy az emberben genetikailag kódolt a vonzódás a természethez. A biophilic design elemei jó hatással vannak a teljesítményre, az érzelmi jóllétre, a stresszcsökkentésre, a tanulásra és a gyógyulásra. Amikor erről beszélünk, nem irodai cserepes virágokra gondolunk, de az élőfalakkal is csak kapargatjuk a lényeget. Jó példa a Kickstarter közösségi finanszírozó oldal New York-i központja, amelyet egy felújított ceruzagyárból alakítottak ki. A biofílikus dizájnelemeknek köszönhetően az iroda a pszichikai és mentális fáradtságot is csökkenti. Utcai homlokzatát nézve egyszerű gyárépület, az iroda közepén viszont növényekkel beültetett udvart, a tetőn pedig „ehető kertet” találunk. A bútorok mind természetes fából készültek, a terek felfelé is nyitottak, hogy még több természetes fény áradjon be, a különböző helyiségekben pedig a természet újra és újra megjelenik.

Fenntartható iroda, zöld gyakorlatok

A környezetvédelmet és a fenntarthatóságot különösen fontosnak tartó, a 80-as és a 90-es évek között született Y generáció tagjai ma már nagy arányban jelennek meg a munkaerőpiacon, nemcsak alkalmazottként, hanem a cégek menedzsmentjében is. Így a fenntarthatóság és a környezetkímélő megoldások előnyben részesítése a vezetői döntések szintjén is megjelenik. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például a pazarlás csökkentését, az energiafelhasználás optimalizálását és zölden gondolkodás beültetését a mindennapokba. Az újrahasznosítás és a szemétcsökkentés ösztönzése szintén nagyon fontos. A szelektív hulladékgyűjtés az alap, de ha például a bútorok is igazoltan fenntartható forrásból származnak, és minősítetten vegyszermentesek, az is sokat lendíthet a munkahelyi jólléten. A dolgozók ugyanis nemcsak a magánéletükben, hanem a munkában is olyan cég mellett teszik le a voksukat, amely képes és tud felelősséget vállalni.

Startupok bölcsője: a közösségi iroda

A közösségi megosztáson alapuló sikeres startupok – amilyen például az Uber vagy az Airbnb – sokat változtattak a tulajdonról szóló elképzeléseinken, és ez a munkahelyekre is hatással volt. Egyre erősebb hangsúlyt kapnak a közösségi irodák, amelyekben a szabadúszók, illetve olyan startup cégek alkalmazottai dolgoznak, amelyeknek még nincs irodájuk, de inspiráló, technikailag jól felszerelt helyen szeretnének tevékenykedni. A közösségi irodák itthon is megjelentek, de a tengerentúlon még gyorsabban szaporodnak, és ez a trend csak tovább folytatódik. Költséghatékony és kényelmes megoldás azoknak az új cégeknek, amelyeknek gyors növekedéséhez létfontosságú a dinamizmus fenntartása. A jó közösségi irodák minden kritériumnak megfelelnek, ami a munkahelyi jólléttel kapcsolatban felmerül: rugalmas és változatos tereik az együttműködés és az elvonulás lehetőségét is megadják.

Nagy Melinda cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/1-es számában.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!