„Minden választás egyben elutasítás is”

– figyelmeztet Jean-Paul Sartre francia filozófus, aki egzisztencialistaként pont ebben látta az egész életünket átható, leküzdhetetlen szorongás okát. Sartre szerint mivel nincs olyan műszer, amivel meg lehetne állapítani egy döntés helyességét, az ember folyamatosan tele lesz szorongással, vajon a jó utat választotta-e vagy sem.

Ahogy Roy Baumeister szociálpszichológus írja Akaraterő című könyvében: minél több döntést hozunk egymás után, a minőségük annál rosszabb lesz. Nem számít, ki milyen racionális gondolkodó, nem létezik döntéshozatal bizonyos „biológiai ár” megfizetése nélkül – véli a szakember.

Mit vegyek fel ma?

A döntési fáradtság kicselezésének szimbólumává vált a Facebook-vezér állandó kék farmer, szürkepóló viselete. Tavaly a világsajtó a legjobb áprilisi tréfának kiáltotta ki a H&M április elsején piacra dobott, hét darab szürke pólóból, illetve egy átlagos kék farmerből álló Mark Zuckerberg-kollekcióját. A „Reggel egy döntéssel kevesebb” szlogennel eladott szerelés egyébként tökéletesen egybevág a Facebook alapítójának gondolkodásával: minél több a beépített hétköznapi rutin, annál több idő marad az igazán lényeges döntésekre.

H&M

Ugyanez volt az oka Barack Obama januárban leköszönt amerikai elnök állandó viseletének is, ami a Twitter-közösség egyik kedvenc beszédtémája volt. Sokáig találgatták, vajon milyen rendezőelv szerint változtatja az elnök két jellegzetes – kék illetve szürke – öltönyét. A megoldás végül egy Vanity Fairnek adott interjúból derült ki: „Naponta rengeteg döntést hozok, ezért amiben csak lehet, spórolok az energiával. Sok rutint kell felépítenem, mert nem zavarhatnak meg a hétköznapok jelentéktelenségei. Például nem szeretnék döntéseket hozni azzal kapcsolatban, hogy mit eszem, és mit veszek fel.”

A felesleges tárgyak elengedése

Minél kevesebb a felesleges tárgy a környezetünkben, annál egyszerűbb az életünk – tanítja a japán Kondo Marie, aki abból él, hogy ő a rendrakásguru. A videóiból és a takarításelméleti könyveiből megtudhatjuk például, milyen vezérelv mentén érdemes rendet rakni, és a környezetünket funkcionálisabbá tenni. Tanácsai alapján a munkát kezdjük a ruhákkal, mert ez veszi el a legtöbb időt, majd jöhetnek a könyvek, aztán az iratok, végül a piperedolgok és a személyes emléktárgyak.

A cél mindvégig az örömszerzés legyen: a selejtezés során vegyük kézbe egyesével a tárgyakat, és próbáljuk meg aszerint értékelni őket, hogy mekkora élvezeti értéket jelentenek nekünk. Ugyanakkor ha egy tárgy – legyen az bármilyen kedves is a szívünknek – betöltötte a feladatát, sajnos meg kell válnunk tőle.

KonMari szerint a rendrakással egyúttal feldolgozzuk és elengedjük a múltunkat is, így a munka során komoly lelki megtisztulási folyamaton megyünk keresztül. Ugyanakkor ne essünk abba a hibába, hogy lendületből kezdünk lomtalanítani – KonMari tapasztalatai szerint egy-egy sikeres rendrakás akár fél évet is igénybe vehet. Emellett azt is vallja, hogy a tárgyaknak lelkük van, és elengedésükkor valójában felszabadítjuk őket.

Döntésautomatizáló dizájn

Ha hihetünk a nagyívű jóslatoknak, a jövő meghatározó dizájntrendjében a használati tárgyak a döntések automatizálását szolgálják majd.

„A döntések túl vannak értékelve”

– véli például Aaron Shapiro, a Huge nevű nemzetközi digitális kreatívügynökség vezérigazgatója. Meglátása szerint eddig jellemzően az volt a dizájnerek célja, hogy minél többféle és minél változatosabb funkciójú termékeket készítsenek. Ha porszívó, készüljön tizenötféle színű, ha pedig tisztítószer, az összes létező folttípus ellenszere cirkuláljon a piacon.

A Shapiro által „kiszámítható tervezésnek” nevezett folyamat tárgyai ezzel szemben kevesebb szabadságot, cserébe nagyobb kényelmet kínálnának. Például olyan okos gardróbszekrény előtt állhatnánk reggelente, amely elektronikus naptárunk és az aktuális időjárás alapján adna ránk ruhákat. Vagyis a bennünket körülvevő rendszer webes személyiségünk alapján automatikus, ugyanakkor személyre szabott döntéseket hozna helyettünk.

A nyomasztó döntéshelyzetek számának csökkentése valóban vonzó ajánlat, de valószínűleg jó ideig vita lesz arról is, hogy az efféle automatizálás miként befolyásolja majd a döntés szabadságát, a kreativitást és a pillanatnyi impulzivitást.

Hercsel Adél cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/2-es számában.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!