HVG Extra Business: Miért kulcskérdés a megbízható személyazonosítás?

Sanjay Dharwadker: A világ nagy részén ma hiteles dokumentum hiányában nehéz elképzelni az iskolába járást, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, a munkát vagy a részvételt a szavazásban. Az azonosítás az alapja a háborúk, éhínségek, természeti katasztrófák utáni humanitárius segítségnyújtásnak, valamint a nemzetközi biztonságnak is a terroristák, bűnözők és a pénzmosás szűrése révén. Gazdasági szempontból pedig a biztonságos személyazonosítás stabilitást és növekedést hoz, amely a kormányoknak közvetlen okot adhat a befektetésre.

Sanjay Dharwadker

Harmincéves tapasztalata van az identitás és azonosítás területén Ázsiában, Afrikában és Európában. Folyamatosan együttműködik a nemzetközi polgári repülési szervezettel (ICAO), a Világbankkal, az EU-val és az ISO-val az azonosítással kapcsolatos kérdésekben. A hágai kollokvium résztvevője a jogi identitás jövőjéről, és rendszeresen ír is a témában.

HVG Extra Business: Hogyan teszik ezt?

Sanjay Dharwadker: A hatékony társadalmi-gazdasági tervezés elsősorban megbízható statisztikákat igényel, ezért aztán minden országnak szüksége van polgári nyilvántartásra. Ez nemcsak a születéseket, a halált vagy a házasságot rögzíti, hanem dokumentálja a lakóhelyet, az örökbefogadásokat és minden más olyan szempontot, amely jogi személyiséget tulajdonít az egyéneknek, és ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására kötelezi az államot. Ilyen például az egészségügy és a társadalombiztosítás – mindkét területen milliárdok takaríthatók meg a csalások kiküszöbölésével. A statisztikák segítik az infrastruktúra és a szolgáltatások iránti kereslet előrejelzését is, legyen szó a lakhatásról, az oktatásról, a munkahelyekről vagy akár a pihenésről.

Kutatások szerint az országok fejlődése szoros összefüggésben van az állam polgári nyilvántartásának állapotával.

Ahol fejletlenebb a születési nyilvántartás, ott nagyobb a szegénység. Még ennél is fontosabb azonban, hogy amennyiben a születések regisztrációja javul, a gazdaság nagyobb valószínűséggel éri el az elvárt szintet. Ez a nemzetközi szervezeteket arra ösztönözte, hogy támogassák a fenntartható személyazonosítási rendszereket.

HVG Extra Business: Miért van ma több mint egymilliárd ember bármiféle személyazonosító dokumentum nélkül?

Sanjay Dharwadker: A születési anyakönyvi kivonat az egyén első hivatalos azonosítója. A fejlett világ nagy részében ennek kiállítása történelmi múltra nyúlik vissza: korábban az egyház, később az önkormányzati rendszer vállalta a felelősséget érte. A fejlődő világban azonban, különösen a távol eső területeken, a születési regisztráció több okból is kihívást jelenthet. Az emberek nehezen látják át a rendszer hasznát, ráadásul nem kis nehézséget okoz számukra a regisztráció helyszínére utazni. Ez azonban visszatérő problémákhoz vezet: az iskolába a felvételt nem lehet személyazonosítási vagy korosztályos kötelezettséghez kötni, nincs egészségügyi nyilvántartás vagy bankszámla, valamint ebből származó formális gazdasági tevékenység sem, sőt tulajdont örökölni is problémás.

HVG Extra Business: Magyarországon az új személyi igazolvány egyetlen chipben tárolja az egyén fényképét, a két hüvelykujjának ujjlenyomatát, a születési dátumát és anyja nevét, továbbá egyedi azonosító számát. Milyen más megoldások léteznek a világban?

Sanjay Dharwadker: Magyarország uniós tagként az ott közel három évtizede használt chipkártyaszabványt alkalmazza. Ez adattárolásra alkalmas és biztonságos elektronikus megoldás, amely elfér a pénztárcában, miközben rajta vannak a személyi igazolvány egyéb jellemzői: fénykép, név, egyedi azonosítószám, születési dátum és cím. Ezek az igazolványok utazási dokumentumként is használhatók az unión belül, ami például másodpercekre rövidíti a repülőtéri ellenőrzések folyamatát, a biztonság feláldozása nélkül.

A rendszer fontos jellemzője még, hogy a személyes adatok az egyén kezében maradnak, kiküszöbölve a nagy mennyiségű személyes adat központi tárolását. A technológiai fejlődés emellett lehetővé teszi a kizárólag digitális személyazonosságot is, amelyből ma már milliókat tárolnak a felhőben világszerte. Ez esetben az egyénnek pusztán egyedi azonosítószámra van szüksége, minden további – biometrikus – adat a felhőben van tárolva. Ilyen rendszer az Indiában bevezetett Aadhaar, amely teljesen digitális, ráadásul a chip- és kártyarendszerek költségeinek töredékéért indították el. A Világbank ID4D programja a fejlődő országokban határozottan javasolja a digitális identitás megoldását – elsősorban annak költséghatékonysága miatt. Ez azonban további biztosítékokat és egyértelmű szabályozást követel meg arról, ki és milyen célokra használhatja az adatokat.

HVG Extra Business: A technológia uralta életünkben, ahol az adatainkat folyamatosan gyűjtik, hogyan érezhetjük magunkat biztonságban a legmagasabb szintű megfigyeléstől?

Sanjay Dharwadker: Modern személyazonosítási rendszerekről nem is beszélhetünk anélkül, hogy ne térnénk ki az ezzel járó, nagyméretű adatbiztonsági kockázatra és a visszaélésekre. Azon túl, hogy ezek emberek millióinak életét befolyásolhatják, gyakran milliárd dolláros veszteséget is okoznak. A központosítás veszélyei jól ismertek, így a decentralizáció mindig is kedvelt megközelítés volt. A korábban említett megközelítés – a rendszert alkotó elemek jól definiálható elkülönítése, úgy is mint a jogi, a fizikai és a funkcionális elemek szétválasztása különálló rendszerekké – életképes stratégia. Mindent meg kell tenni az egyén személyes adatainak védelmében: a megbízható biográfiai információk, biometrikus adatok, biztonságos titkosított adatok mindegyikét átfogó jogi szabályozásnak kell képviselnie.

Észtország és India jó példa a két különböző direktívára. Az aprólékos tervezés és technológiai felkészülés ellenére Észtország – amely blockchain technológiára alapuló adattárolási stratégiával kísérletezett – etikus hackerkedés során bukkant a rendszer hibáira, ami aztán a rendszer teljes újratervezését eredményezte. Ugyanakkor Indiában az Aadhaar – központosított architektúrája és a jogi védelem hiánya ellenére – útmutató megoldássá vált. Kevesebb mint öt év alatt több mint egymilliárd embert regisztráltak, és azonnali bevezetése – az állami támogatások pontosabb elosztásával – gyorsan kompenzálta a befektetést.

A világban ma is vannak helyek, ahol csak papíralapon vannak meg az adatok, máshol pedig megfelelő biztosítékok nélkül kezelik az adatokat. És mindeközben elszórva a bolygón él több mint egymilliárd ember mindenféle iratok nélkül.

HVG Extra Business: Mit lehet tenni, hogy javítsunk a jelenlegi helyzeten?

Sanjay Dharwadker: Ma úgy tűnik, megfelelő erőforrások dolgoznak a mindenki számára elérhető személyazonosságért – mind humanitárius, mind társadalmi-gazdasági célként. A terület – történészeknek, antropológusoknak, közgazdászoknak, ügyvédeknek és emberi jogi aktivistáknak köszönhetően – további tudásbázisokkal gazdagodott. Egyszóval ez ma már nem csupán technológiai kihívás.

Az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaiban az szerepel, hogy 2030-ig a Földön mindenkinek legyen személyazonossága.

A feladatra tehát alig több mint egy évtizedünk van, amihez Aadhaar-szerű erőfeszítésnek kéne történnie – csak szélesebb és komplikáltabb politikai és társadalmi palettán.

HVG Extra Business: Mit hozhat a jövő?

Sanjay Dharwadker: Sok szakértő a sikertörténeteket tekinti irányadónak. Indiát a tömeges regisztráció miatt, Pakisztánt a társadalmi-gazdasági megosztottságot átívelő megoldásáért, Perut a brutális diktatúra utáni szétszakadt társadalom gyógyításáért. Szerencsére olyan technológiák, mint a mobiltelefon, lehetővé teszik ma már a szélesebb rétegek elérését is. Az is fontos, hogy a legmegfelelőbb megoldásokat alkalmazzuk, ne pedig a leginkább kidolgozottakat vagy a költségeseket. Ezt természetesen a megfelelő erőforrás-mozgósításnak kell kísérnie, és szükséges hozzá a politikai akarat is.

Mata Juli interjúját teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2018/4-es számában olvashatja el.

Thomas L. Friedman, a New York Times publicistája szerint úgy tudunk boldogulni a 21. században, ha megértjük korunk legfontosabb erőtényezőinek egyidejű gyorsulási folyamatát. Köszönet a késésért című könyvében Friedman feltárja a világunkat formáló folyamatokat, és elmagyarázza, miként hozhatjuk ki a legjobbat ezekből. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.